Óriásit bukott a büdzsé a bérkompenzáción

Január volt a bérkompenzáció első hónapja - ez lehetővé tette, hogy támogatást kapjanak azok a cégek, amelyek minden dolgozó bérét megemelték a kormány által elvárt mértékben. Úgy tűnik, valóban több lett az szja-bevétel: a február eleji befizetés 4,7 milliárddal haladta meg a tavalyit, mely 3,7 százalékos növekedés. Ám nagy kérdés, hogy ez a növekedés minek köszönhető. Ugyanis a bérkompenzációval párhuzamosan a kormány eltörölte az adójóváírást (ez maximum 12 500 forint volt havonta) is.

A NAV értékelése szerint a vizsgált két hónap bevételének alakulásában több tényező is szerepet játszott, nemcsak a munkabérekhez köthető személyijövedelemadó-kötelezettség alakulása. Az adójóváírás megszüntetése biztosan növelte a bevételeket. Csökkentette viszont, hogy a szuperbruttót (1,27 szeres adóalap-kiegészítést) évi 2,4 millió forintos jövedelem alatt eltörölték. Ezzel ugyanis a havi 202 ezer alatt keresőknek az idén kevesebb szja-t kellett fizetniük (20,32 százalék helyett csak 16 százaléknyit). De még ezzel együtt is összességében 4,7 milliárdos pluszadóbevétel volt.

Majdnem egymillió főre kértek állami támogatást

A bérkompenzációról a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kaptunk választ, akik a NAV előzetes adataira hivatkozva azt írták, mintegy 980 ezer fő, azaz a lehetséges érintettek több mint fele után érvényesítettek kompenzációs kedvezményt januárra. Hozzátették még: a ténylegesen kompenzáltak száma feltehetően még ezt is jelentős mértékben meghaladja, hiszen a kedvezményt csak azok a munkáltatók vehették igénybe, akik minden egyes munkavállalójukra végrehajtották az elvárt béremelést.

Ehhez hozzátartozik persze, hogy a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál (a havi bevallások szerint mintegy 8-900 ezer munkavállaló) január elsejével kötelező volt bért emelni. Ez a csoport részben átfedésben áll az állami bérkompenzációnál szereplő 980 ezer fővel.

A minisztérium eddigi adatai alapján a kedvezményt igénybe vevők átlagos keresete 113 ezer forint körül alakult. Ebből arra lehet következtetni, hogy az elvárt béremelést a minimálbérnél (98 ezer forint) többet keresők közül is sokan megkaphatták. De ez csak a kezdet: mivel a kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető, akár jóval egymillió fő fölé is nőhet az állami támogatással kompenzáltak száma. Például a közszolgák seregei is csatlakozhatnak, akiknek nemrég kellett leadniuk az igénylésüket erre.

Kétmilliárdos bukás

Arra a kérdésre nem kaptunk a minisztériumtól választ, pontosan mennyibe került a bérkompenzáció, de egy elnagyolt számolást magunk elvégeztünk. Ha 980 ezer dolgozóra kértek bérkompenzációt, akik átlag 113 ezer forintot keresnek, akkor náluk átlagban 12 900 forinttal kellett megemelni a béreket. Ez 11,4 százalékos növekmény. Ebből a munkáltatóknak kellett állniuk 5 százalékot, a maradék 6,4 százalékot állhatta átlagosan az állam, ami a teljes kompenzáció 56,1 százaléka vagyis 7,1 milliárd forint. Ezzel szemben az szja-bevétel mindösszesen csak 4,7 milliárd forinttal nőtt. Így becslésünk alapján az adóreformmal körülbelül 2,4 milliárddal lett szegényebb a büdzsé eddig. (A végső összeg sokban függ attól, hány embernél nem haladta meg az emelés az 5 százalékot - utánuk ugyanis nem jár állami pénz.)

A minisztérium azt is kiemelte, az ő januári adataik szerint a versenyszektor rendszeres keresetei 9,6 százalékkal nőttek, azaz sok cég az elvárt béremelésnél is többet adott dolgozóinak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (januári bérekre vonatkozó) statisztikájában viszont az áll: az átlagkeresetek a versenyszférában 5,2, a közszférában 1,4 százalékkal emelkedtek. A számokból az is kiderül, hogy a foglalkoztatottak nettó bére átlag 1,4 százalékkal nőtt, de az inflációval kiigazítva még így is kevesebbet kerestek.

A reálkeresetek januárban mindent egybevetve így 3,8 százalékkal csökkentek, állapítható meg.