Otthon a legkényelmesebb - a fiatalok el sem akarnak költözni

A négyévente elvégzett felmérés 2012-es hulláma szerint – amely nyolcezer 15-29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült –, Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, aminek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik. – A tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is vezérlik a leválási folyamat elnyújtását – véli Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója. A kutatás vezetője hozzátette: mindezt jól jelzi az is, hogy a szüleikkel együtt élő 15-29 éves fiatalok 41 százaléka nem szeretne külön költözni a közeljövőben.

A kutatás alapján a leválási folyamat olyan eseményeit, mint a szülői háztól való elköltözés, vagy a házasságkötés ideális megvalósulását tekintve a 15­19 éves fiatalok még 21­27 éves koruk között tervezik, a 25­29 évesek már csak 26­31 éves korukban várják. A gyermekvállalást, mint a felnőtté válás folyamatának utolsó lépcsőfokát átlagosan 28-29 éves korukban tervezik a fiatalok.

A Kutatópont szervezésében végzett kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövővel kapcsolatban más területeken is inkább a passzivitás jellemzi a fiatalokat. Így sem az országon belüli, sem az országon kívüli mobilitás esélye nem mondható magasnak: a magyar fiatalok negyede (23 százalék) tartja valószínűnek, hogy néhány éven belül külföldön vállal munkát, tizede (10 százalék), hogy külföldön tanul és ötöde (19 százalék) azt, hogy akár más okból külföldre költözik. Az ifjúság a napi ingázás, valamint a belföldi lakóhelyváltás szándékainak tekintetében is immobilnak mutatkozik. Mindössze 18 százalékuk szerint valószínű, hogy a közeljövőben másik településre költözik, és ezt is leginkább a kisebb városokban és községekben élők valószínűsítik. Szinte teljesen valószínűtlennek találják azt is, hogy néhány éven belül saját vállalkozást indítsanak; ez a gondolat mindössze csupán tizedük (11 százalék) számára fogalmazódik meg. – Összességében a legkisebb esélyt a külföldi tanulásra, a távmunkára, illetve a saját vállalkozás indítására látják a fiatalok, azonban egyik dimenzióban sem mutatnak a változás irányába mutató attitűdöt – mondja Székely Levente.

A Magyar Ifjúság 2012 kutatásban az alábbi területeket vizsgálták: demográfia, családalapítás-gyermekvállalás, oktatás, munka, mobilitás, kockázati magatartás, szabadidő, médiafogyasztás, civil és közéleti aktivitás. A kutatás során a szakemberek nyolcezer, 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg egy hozzávetőleg 70 perces kérdőívvel 2012. szeptember és november között. A kutatás területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint reprezentatív a 15-29 éves magyar népességre.