Elfogyhat a munkaerő Magyarországon? A számok sokkoló képet mutatnak

A magyar gazdaság egyszerre néz szembe rekordberuházásokkal és súlyos munkaerőhiánnyal - mutat rá az  az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése. 

2025-ben közel 7 milliárd euró értékű külföldi működőtőke érkezett az országba, amely több mint 18 ezer új munkahely létrehozását vetíti előre. Eközben azonban már jelenleg is mintegy 100 ezer betöltetlen álláshely található a magyar munkaerőpiacon.

A vállalatok jelentős része ma már a munkaerőhiányt tartja a növekedés egyik legfontosabb korlátjának.

A demográfiai folyamatok tovább rontják a helyzetet

A probléma nemcsak a jelenről szól.

Előrejelzések szerint 2050-re a munkaképes korú magyar lakosság közel egymillió fővel csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb embernek kellene fenntartania a gazdasági növekedést és a munkaerő-igényes beruházásokat.

Közben a kivándorlás sem állt meg. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben már közel 540 ezer magyar állampolgár élt külföldön.

Nem csak a gyári dolgozókból van hiány

A munkaerőhiány különösen érzékenyen érinti a magas szaktudást igénylő területeket.

Az informatikai, mérnöki, egészségügyi és kutatás-fejlesztési szektorokban egyre nehezebb megfelelő szakembereket találni. Ezek azok az ágazatok, amelyekre a jövő beruházásai és a magasabb hozzáadott értékű gazdaság épülhetne.

A szakemberhiány így nemcsak a cégek működését, hanem az ország versenyképességét is befolyásolja.

Miért nem érkezik több uniós munkavállaló?

Bár az Európai Unióban szabad a munkavállalás, a tagállamok közötti mobilitás továbbra is alacsony. Az uniós munkavállalók mindössze 3,5-4,4 százaléka él és dolgozik egy másik tagállamban.

Magyarország ráadásul jelenleg kevésbé számít célországnak az európai szakemberek körében. A bevándorlók között az EU-s állampolgárok aránya jóval alacsonyabb, mint az ázsiai munkavállalóké.

Pedig az ország több olyan adottsággal is rendelkezik, amelyek vonzóvá tehetnék a külföldi szakemberek számára.

Milyen előnyei vannak Magyarországnak?

A nemzetközi rangsorok szerint Magyarország kifejezetten kedvező célpont lehet a digitális nomádok és a magasan képzett szakemberek számára.

A versenyelőnyök közé tartozik:

• a 15 százalékos személyi jövedelemadó,
• az európai összevetésben kedvező megélhetési költségek,
• a gyors internet-infrastruktúra,
• Budapest jó nemzetközi elérhetősége,
• a viszonylag magas közbiztonság.

A szakértők szerint azonban ezek az előnyök jelenleg nincsenek megfelelően kommunikálva a nemzetközi munkaerőpiacon.

Mit tanulhat Magyarország más országoktól?

Több európai ország már célzott programokkal próbálja magához vonzani a tehetségeket.

Észtország az e-Residency programmal, Portugália a Tech Visa rendszerrel, Lengyelország pedig relokációs szolgáltatásokkal segíti a külföldi szakemberek és vállalkozások letelepedését.

A közös tanulság egyszerű: nem elég kedvező feltételeket kínálni, azokat láthatóvá és könnyen elérhetővé is kell tenni.

A következő évek egyik legfontosabb gazdasági kérdése

A magyar gazdaság számára egyre kevésbé az a kérdés, hogy érkeznek-e új beruházások. Sokkal inkább az, hogy lesz-e elegendő ember, aki ezekben dolgozni tud.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a megoldás részben a hazai munkaerő képzésében, részben a külföldi szakemberek célzott bevonzásában rejlik. Több elemző szerint Magyarországnak hosszabb távon versenyeznie kell majd az európai országokkal a magasan képzett munkaerőért.

kép: magnific

"Nincs már kit felvenni" – kritikus ponthoz ért a győri munkaerőpiac

- olvassa el korábbi cikkünket!