Perelhető a cég, ha túl stresszes a munka
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNemrég Nagy-Britanniában bevezették a vállalatokra a stressz-kódex intézményét, amely a helyi munkaügyi törvénykezést egészíti ki. Létezésével a munkavállalónak lehetősége van akár perelni is cégét, ha az szükségtelen stresszhelyzetet teremtett számára.
Más kérdés, hogy az elkerülhető, "teremtett" stresszhelyzeteket nehéz bizonyítani. Ki kellene ugyanis deríteni, miért az adott dolgozónál okozott egy tényező stresszt? Igaz, a dolgozók kollektívan is nyilatkozhatnak, és ez biztosabb alapot teremthet a kérdés jogi útra tereléséhez, derül ki a BBC elemzéséből.
Egyes vállalatok vezetése nem véletlenül "aggódik" a dolgozók stresszhelyzete miatt. Azt ugyanis nem csupán a megfelelő teljesítmény akadályának látja, hanem tisztában van vele: a stressz alól orvosi vizsgálatokkal, kezelésekkel, betegszabadságokkal vonják majd ki magukat a dolgozók. A vállalat egész teljesítményével is probléma lehet, ha sok a beteg; rosszabb esetben pedig a fluktuáció lesz nagy.
Európában 2001 óta foglalkoznak uniós szinten a stresszkérdés kezelésével, azóta tesznek ajánlásokat ezzel kapcsolatban. Felmérések ugyan léteznek, külön elvi keretjellegű szabályozások azonban nem. Az ezzel kapcsolatos feladatok tehát a tagországi hatóságokra hárulnak.
Stressz-teszt: megütheti a lábát a cég
Utóbbiak a briteknél a stressz-kódex betartását igyekeznek majd ellenőrizni. Erre szolgál például egy dolgozók bevonásával készült teszt. Ha az abban rögzített "elégedettségi szinteket" nem teljesíti a munkahely, akkor a szenvedő felek jogi eljárást indíthatnak a munkaadó ellen.
Eszerint a dolgozók legalább 85 százalékának kell úgy nyilatkoznia, hogy megfelelő beleszólási lehetősége van munkájába. 65 százalékának kell állítania, hogy őt is bevonják a szervezeti átalakításokkal kapcsolatos döntésekbe, illetve pontosan tudja feladatkörét.
Szakértők szerint a tesztkérdések azért is hasznosak, mert megpróbálnak tiszta képet kialakítani a dolgozókban arról, miből fakad munkahelyi stresszérzetük. Másrészt ezáltal a munkaadó is tudja, mely az a hat tényező, amelyet ismerni kell ahhoz, hogy elkerülhető legyen a stresszhelyzet kialakulása.
Ha viszont ezzel a vállalat vezetősége is tisztában van, akkor esetenként még indokoltabb lehet ellene a jogi fellépés, amennyiben a dolgozók véleménye szerint stresszt okozó állapotok uralkodnak a cégnél.
A kép teljessége szempontjából meg kell jegyezi: sokan szívesen vállalnak embert próbáló munkát. Tehát részben maguk idézik elő a nyomást munkahelyi ténykedésükben, ami sok esetben nem is zavarja őket. Mások viszont csak elszenvedik, rajtuk kívül álló negatív erőnek érzik a presszionálást.
Egyes vállalatok vezetése nem véletlenül "aggódik" a dolgozók stresszhelyzete miatt. Azt ugyanis nem csupán a megfelelő teljesítmény akadályának látja, hanem tisztában van vele: a stressz alól orvosi vizsgálatokkal, kezelésekkel, betegszabadságokkal vonják majd ki magukat a dolgozók. A vállalat egész teljesítményével is probléma lehet, ha sok a beteg; rosszabb esetben pedig a fluktuáció lesz nagy.
Európában 2001 óta foglalkoznak uniós szinten a stresszkérdés kezelésével, azóta tesznek ajánlásokat ezzel kapcsolatban. Felmérések ugyan léteznek, külön elvi keretjellegű szabályozások azonban nem. Az ezzel kapcsolatos feladatok tehát a tagországi hatóságokra hárulnak.
Stressz-teszt: megütheti a lábát a cég
Utóbbiak a briteknél a stressz-kódex betartását igyekeznek majd ellenőrizni. Erre szolgál például egy dolgozók bevonásával készült teszt. Ha az abban rögzített "elégedettségi szinteket" nem teljesíti a munkahely, akkor a szenvedő felek jogi eljárást indíthatnak a munkaadó ellen.
Eszerint a dolgozók legalább 85 százalékának kell úgy nyilatkoznia, hogy megfelelő beleszólási lehetősége van munkájába. 65 százalékának kell állítania, hogy őt is bevonják a szervezeti átalakításokkal kapcsolatos döntésekbe, illetve pontosan tudja feladatkörét.
Szakértők szerint a tesztkérdések azért is hasznosak, mert megpróbálnak tiszta képet kialakítani a dolgozókban arról, miből fakad munkahelyi stresszérzetük. Másrészt ezáltal a munkaadó is tudja, mely az a hat tényező, amelyet ismerni kell ahhoz, hogy elkerülhető legyen a stresszhelyzet kialakulása.
Ha viszont ezzel a vállalat vezetősége is tisztában van, akkor esetenként még indokoltabb lehet ellene a jogi fellépés, amennyiben a dolgozók véleménye szerint stresszt okozó állapotok uralkodnak a cégnél.
A kép teljessége szempontjából meg kell jegyezi: sokan szívesen vállalnak embert próbáló munkát. Tehát részben maguk idézik elő a nyomást munkahelyi ténykedésükben, ami sok esetben nem is zavarja őket. Mások viszont csak elszenvedik, rajtuk kívül álló negatív erőnek érzik a presszionálást.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?