Pórul jár a főnök, ha az alkalmazott nem ad számlát

"Ha eddig az adóváltoztatásokat salátatörvényként fogadták el, akkor a 2009. évi változtatások kapcsán salátaföldről lehet beszélni" - jelezte Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) cégtársa. A társadalombiztosítási kötelezettségeket például három törvénytervezetből kell összerakni - tette hozzá. Mivel sem a társasági adónál, sem a személyi jövedelemadónál nem lesz változás, az új elemek az adózás rendjéről szóló törvényben (ART) találhatók és elsősorban a gazdaság kívánatos fehérítését szolgálják - mondta a PwC cégtársa.

Ezek az új paragrafusok az adószakértő szerint elsősorban a házipénztárra, a készpénzforgalom korlátozására és a számlakérésre ösztönöznek. Példaként a 250 ezer forint feletti készpénzes kifizetéseket említette, ahol 20 százalékos bírságot szabhat ki az adóhatóság, ha a vállalkozás bankszámlanyitásra kötelezett. Hozzátette azt is, hogy ebben az esetben a banki átutalás mögött számlával kell rendelkeznie a vállalkozásnak.

A házipénztár "gondatlan kezelői" is 20 százalékos bírságra számíthatnak, ha a havi készpénz záróállomány átlaga meghaladja az előző üzleti év összbevételének 1,2 százalékát azzal a megkötéssel, ha ez a tétel kisebb félmillió forintnál, akkor a havi átlagos állomány maximuma 500 ezer forint lehet. A számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén nemcsak a vállalkozás számíthat szankcióra, de a szolgáltatás nyújtójának főnöke is, akit 500 ezer forintra bírságolhat az APEH. Ha igazolatlan (idegen) eredetű árút talál a vállalkozásnál az adóhatóság, akkor az érték 40 százalékára, de minimum 10 ezer forintra rúghat a bírság.

A háztartási munkáknál érvényesíthető szja-kedvezményt amolyan kísérleti lépésnek minősítette Erdős Gabriella. Mint ismeretes, ha valaki javítást végeztet a háztartásban, vagy ápolást vesz igénybe és azt számlával igazolja, akkor - a felhasznált anyagokkal együtt - a számla értékének 30 százaléka, maximum évi 100 ezer forint értékhatárig levonható az szja összegéből, mégpedig évi 3,4 millió forintos jövedelem határig, illetve csökkenő mértékben 3,9 millió forintos jövedelem határig.

Az újrafogalmazott cégautó adót viszont jó irányú változtatásnak tartja a PwC cégtársa, mivel többen fizetnek kevesebbet. Az újraírt cégautó adózása úgy alakul, hogy 1600 köbcentinél kisebb motorral felszerelt autók után havi 7 ezer forintot, 1600 köbcenti feletti gépkocsik után havonta 15 ezer forint adót fizetnek a vállalkozások, ha a kocsit használó magánszemély költségtérítésben részesül.

Végül arra hívta fel a figyelmet Erdős Gabriella, hogy amennyiben az adótörvényeket nem fogadja el a Parlament november 15-ig, akkor a szükséges 45 napos felkészülési határidőt figyelembe véve, a változó jogszabályok egy része nem 2009. január 1-jén, hanem február 1-jén lép hatályba.