Pótszabadság, vasárnapi munka - változik az új Mt.

A munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseiről adott interjújában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a lap hétfői számában kifejtette: az új törvény július 1-jétől él, vannak azonban olyan területek, ahol ez problémát jelentene. Ilyen például a szabadságok kiadása, a távolléti díjak számítása vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ezekre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, így az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében december 31-ig fenntartják ezek hatályát, csak azután lépnek életbe az új szabályok.

Az államtitkár elmondta: amennyiben szükséges, az átmeneti intézkedésekkel párhuzamosan készek pontosabbá, világosabbá tenni a munka törvénykönyve egyes rendelkezéseit még a hatályba lépés előtt. Strukturális változtatások viszont nem lesznek.

Az egyik pontosításra szoruló ügy a pótszabadság kérdése: ezt úgy módosítják, hogy nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni. A törvényjavaslat tartalmazni fogja azt is, hogy a tagszervezetei felhatalmazása alapján a szakszervezeti szövetség is köthet kollektív szerződést.

A kis boltok is nyitva lehetnek vasárnap

A vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatban elmondta: az tűnik jó megoldásnak, hogy a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók számára pótlékfizetési kötelezettség mellett biztosítsák a rendes munkaidő vasárnapra történő beosztását, ami lehetőséget ad a vasárnapi nyitva tartásra a kis üzleteknek. Az új munka törvénykönyve alapján ugyanis az a helyzet állhat elő, hogy a hipermarketek nyitva lehetnek vasárnap, a hazai kis boltok viszont nem. Ugyanakkor vasárnapi munkavégzés esetén is legalább egy pihenőnapot vasárnap kell adni a munkavállalónak - fejtette ki.

A pályakezdők minimálbérén gondolkoznak

A minimálbér eltérítésének lehetősége tizenhat uniós tagállamban él, de a területi eltérítéssel senki nem él, mert ez nem csak közgazdaságtani, hanem súlyos politikai kérdés is. Pedig az OECD évek óta javasolja a területi eltérítést a tagállamoknak, Magyarországnak pedig különösképpen, hiszen ezzel a hátrányos helyzetű régiókban munkahelyeket lehet megtartani, illetve teremteni. Politikai vonzata miatt azonban a magyar kormány asztalán sem szerepel ez a lehetőség. A pályakezdők minimálbérének eltérítésén ugyanakkor gondolkodnak, ezzel ugyanis sikeresen tudják munkához segíteni a pályakezdő fiatalokat számos uniós tagországban.

"A pályakezdő fiatalokat sajnos katasztrofális foglalkoztatottsági adatok jellemzik, egyrészt mert a végzettségük nem harmonizál a munkaerő-piaci igényekkel, másrészt mert nincsen munkatapasztalatuk. Csak akkor fogják őket alkalmazni, ha az általuk nyújtott teljesítmény és a nekik fizetett pénz összhangban van egymással" - mondta Czomba Sándor.

Az Mt.-nek nem célja a keresetek csökkentése

Czomba Sándor elmondta: a munka törvénykönyvének nem célja a keresetek csökkentése. Azok, akik valóban műszakba járnak - azaz hattól kettőig, kettőtől tízig, tíztől hatig dolgoznak -, semmit nem fognak észre venni a módosításból - hangsúlyozta. A 15 százalékos délutáni pótlék megszűnik, ugyanakkor 30 százalékra emelkedik a műszakpótlék, ami kiváltja a délutáni és az éjszakai pótlékot. "Magyarul négy órát elvettünk tizenöt százalékban, de négy órát hozzátettünk harminc százalékban, azaz matematikailag és a valóságban is az a helyzet, hogy aki műszakba jár, annak nem csökken a bére" - mondta.

Magyar Nemzet/MTI