Ritka a két hétnél hosszabb nyári szabadság

A szabadságkivétel szabályai
- az éves szabadság negyedéről rendelkezik a dolgozó
- Írásban, 15 nappal korábban jelezni
- A részmunkaidősöknek ugyanannyi nap jár, mint a teljes munkaidősöknek
- Szabadság alatti berendelés esetén kártérítés fizetendő
- Próbaidő alatt minden szabadnappal a munkáltató rendelkezik

A munkavállalók a jelenleg hatályos jogszabályok szerint szabadságuk negyedével rendelkezhet szabadon, a fennmaradó napokról munkáltatójuk dönt. Vagyis, ha összesen 20 nap szabadságuk van, akkor öt napra bármikor elmehetnek, ehhez nem kell mást tenniük, mint 15 nappal szabadságuk megkezdése előtt írásban értesíteniük foglalkoztatójukat.

A szabadságot megszakíthatja a munkáltató
Ha azonban a fennmaradó 15 napból szeretnének kivenni néhányat, akkor ahhoz már engedélyt kell kérniük vezetőjüktől, aki meg is tagadhatja a szabadság kiadását, illetve meghatározhatja azt, hogy mikor mehetnek el. A szabadságok ütemezéséről írásban kell tájékoztatniuk a dolgozókat.

Garancia nincs arra, hogy végig nyugodtan nyaralhatunk, ugyanis a munkaadó a szabadságot kivételesen fontos érdekre hivatkozva megszakíthatja. Ilyen esetben viszont a munkaadónak a munkahelyre való eljutást, illetve a megszakított nyaralás okozta költségeket is köteles megtéríteni.

A részmunkaidősöknek is ugyanannyi jár
A szabadságolásokkal kapcsolatban sokszor felvetődik a kérdés: a részmunkaidőben dolgozóknak is ugyanannyi szabadság jár-e, mint a normál munkaidőben alkalmazottaknak? A válasz igen. A foglalkoztató e téren nem tehet különbséget a munkavállalók között.

Ha a normál munkaidőben tevékenykedők 20 napra mehetnek el, akkor a 4-6 órában dolgozók szintén ennyit lehetnek távol, és ugyanúgy szabadon rendelkezhetnek szabadságuk negyedével.

Más a helyzet a próbaidőn lévőkkel, pontosabban azokkal, akik még nem töltöttek el három hónapot a cégnél. Bár nekik is ugyanannyi szabadság jár, viszont esetükben a szabadság egésze a munkáltató kezében van, ők egyetlen nappal sem rendelkezhetnek.

A köztisztviselőkre hasonló szabályok vonatkoznak
De mi a helyzet a köztisztviselőkkel? A szabadságolások terén nincs sok különbség a köztük és a versenyszférában dolgozók. A munkavállalók kötelességei és jogai ugyanazok, a versenyszféra munkáltatóival ellentétben viszont az intézményeknek kötelező szabadságolási tervet készíteni a tárgyév februárjának végéig.

Az intézményeknek a szabadságokat e tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadniuk. Az attól való eltérést kérhetik a dolgozók - írásban, a módosított időpont előtt 15 nappal.

A köztisztviselők mindegyikének egyébként 25 nap alapszabadság jár, és ezen felül végzettségtől, státusztól függően plusz napokat is kapnak. Egy középfokú végzettséggel rendelkező osztályvezetőnek például plusz 11 nap jár, egy felsőfokú végzettségű főtanácsosnak pedig plusz 9 munkanap.

Két hétnél tovább csak kivételes esetben
A jogszabály a munkaadónak sok jogosítványt ad a kiadásnál, ám az általunk megkérdezett vállalatok mindegyike arról számolt be: eddig senkit nem hívtak vissza szabadságáról, alkalmazottaik szabadságuk egészével rendelkezhetnek, csupán a két hétnél hosszabb pihenés problémás, a vezetők pedig csak igen ritkán módosítanak a dolgozók által meghatározott időpontokon.

"A szabadság kivétele csak a határidős projectek esetén számít problémásnak. Ilyenkor megkérjük a dolgozókat: lehetőleg addig ne menjenek el, míg az nincs kész" - mondja Szabó Julianna, az Aitia International Informatikai Zrt. HR-generalistája. A helyettesítéseket a cégek mindegyike a belső munkatársak segítségével oldja meg.

Nemcsak a napok kiadásával, az időpontok bejelentésével kapcsolatban is rugalmasak a vállalatok. Mint elmondták, a kollégáknak a rövidebb idejű szabadságokat elegendő pár nappal, az öt napnál hosszabbakat pedig két-három héttel a pihenés megkezdése előtt közölniük.

Egyetlen, megkérdezett cég sem maximalizálja az egyszerre kivehető napok számát, két hétnél hosszabb időre viszont csak kivételes esetben engedik el a dolgozókat.

Nem jellemző a szabadságolási terv
A munkaadóknak tanácsos év elején szabadságolási tervet készíteni. A Raab Karcher Tüzép Zrt.-nél az illetékesek február végéig állítják össze a tervet, a dolgozóknak addig kell eldönteniük, hogy mikor és hány napra kívánnak elmenni. Az időpontok természetesen módosíthatóak" - mondta el Márton Kata, a vállalat HR-vezetője.

A Raab Karcher-nél nemcsak terv, hanem iránymutatás is létezik a szabadságolásokra vonatkozóan. "Dolgozóinknak azt javasoljuk, hogy összes szabadságuk egyharmadát április végéig, következő harmadát augusztus végéig, utolsó harmadát pedig év végéig vegyék ki. Így egész évben frissek tudnak maradni, és napjaik sem halmozódnak fel. Ugyanakkor ez csak egy ajánlás, a szabadnapok beosztását természetesen másként is meg lehet oldani" - tájékoztatott Márton Kata.

Oroszi Babett