Schmitt Pál szentesítette a nyugdíjrendszer módosításait

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye, az államfőt idézve a fenntartható nyugdíjrendszer irányába tett szükségszerű lépésnek nevezi a nyugellátást érintő alkotmánymódosítást.

A hivatal tájékoztatása szerint Schmitt Pál a házelnöknek küldött levelében nyomatékosan felhívta a parlamentet, hogy a részletszabályok kidolgozása során, illetve az elengedhetetlen társadalmi egyeztetéseket követően a fokozatosság elve alapján hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek figyelembe veszik az egyes életpályamodelleket, továbbá az érintettek egyéni körülményeit, így biztosítva a szociális jogok érvényesülését.

A fideszes Lázár János, Balsai István és Talabér Márta által jegyezett alkotmánymódosítási javaslatáról hétfőn, név szerinti szavazással döntött a Ház. A képivselők 263 igen szavazattal, 108 ellenében fogadták el az előterjesztést, amelyet a kormánypárti politikusokon kívül csak a független Pősze Lajos támogatott.

A változtatás értelmében "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Az indoklás szerint ez lehetőséget ad a már fennálló nyugellátások átrendezésére úgy, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasok "a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek" nyugdíj helyett.

Az alkotmánymódosítás ezenkívül kimondja, hogy nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők - az indoklás szerint például a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonuló nők - is részesülhessenek nyugdíjban.

Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik, "bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem". Mint mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására, akik hozzájárulhatnának az ország biztonságához. A Fidesz frakcióvezetője közölte: céljuk, hogy az alkotmány tegye lehetővé, hogy a nyugdíjas, de korhatár alatti rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak. Elmondta továbbá: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd. A rendvédelmi szakszervezetek és a kormány között, bár többször egyeztettek, egyelőre nem született megállapodás a szolgálati nyugdíjakról.