Segély helyett (köz)munka: így segít a kormány

A segélyek csökkenése főként a közfoglalkoztatás bővülésére vezethető vissza, hiszen a közmunkások nem segélyt, hanem fizetést kapnak - írja a lap. A segélykiadások csökkenésében szerepet játszott még a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás maximálisan adható összegének csökkenése, és az is, hogy a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem 1,7 százalékkal emelkedett, így a kettő különbözeteként megállapított segélyek összege csökkent - adja hírül a Magyar Nemzet.

A jövedelempótló támogatások 9,5 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, 248 ezren kaptak ilyen támogatást.

A kiadáskompenzáló támogatások körébe tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 2013-ban átlagosan minden ötödik 25 éven aluli lakosnak, 547 ezer fiatalnak folyósítottak. A jövedelmi szegénység kockázata a 18 év alattiak körében a legmagasabb, 2013-ban a gyermekek szegénységi kockázata 10 százalékponttal haladta meg az országos átlagot, vagyis minden negyedik gyermek olyan háztartásból kerül ki, amely a relatív szegénységi küszöb alatt él. A gyerekek szegénységi aránya 2009 óta 2013-ban volt a legmagasabb.

2013-ban az egy lakosra jutó éves átlagos segélyösszeg 14 036 forint volt, ez nominálértéken 4,2 százalékkal kevesebb a 2012. évinél, vásárlóereje a 2000. évi szintet sem éri el. A szociális támogatások elértéktelenedéséhez a fogyasztói árak emelkedése mellett az is hozzájárult, hogy számos segély összegének megállapítási alapját képező öregségi nyugdíjminimum 2008 óta 28 500 forint.

Mint arról beszámoltunk, márciustól jelentősen átalakul a szociális támogatási rendszer.

Magyar Nemzet