Sikertelenül zárult pénteken a SoKo tüntetés

„Kérjük, fáradjanak ki! Adják meg a jogot, hogy megvédhessük magunkat!” – ehhez hasonló felkiáltásokkal indult pénteken délelőtt tíz órakor a budapesti Német Nagykövetség előtt megrendezett sztrájk, ahol a német hatóságok magyar vállalatok elleni diszkriminatív tevékenysége ellen tüntettek.

A tüntetést kezdeményező Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének

elnöke, Tóth Boldizsár szerkesztőségünknek úgy nyilatkozott, hogy elsődlegesen azt követelik, hogy „a jogtalanul tett intézkedéseket vonják vissza és fizessék ki a kártérítést”. Mint mondta, "a korábban elhíresült razziákon három embert tartóztattak le megalapozatlan indokokkal, akiket csak hosszabb idő elteltével engedtek ki. Legtöbbjük az okmányait sem kapta vissza és sokaknak zárolták a számláját".
Egy a tüntetésen jelenlévő érintett vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy 2 hónapja nem tud fizetni dolgozóinak, mert sok más magyar vállalkozáshoz hasonlóan zárolták a számláját. „Miből fizessünk, miből adjunk enni a családunknak?”- kérdezte.

Az elnök elmondta, hogy bár egy emberről tud, akit tényelegesen felfüggesztettek, a többi esetben teljesen alaptalanok a vádak. Mint mondja, „ami bírósági és ügyészségi határozatokat láttam eddig, azok nem állják meg a helyüket”. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen vádakkal vették őrizetbe az ügyben érintetteket, azt a választ kaptuk, hogy „legtöbbször embercsempészet, munkabér nemfizetése vádjával”.

Az eddig leghosszabb időre bebörtönzött vállalkozó „80 napot töltött börtönben, majd kiengedték magyarázat nélkül”- nyilatkozta oldalunknak az érintett személy egy közeli ismerőse. A magát megnevezni nem kívánó személy szerint „ismerőse ügyében máig nem történt előrelépés és máig nem kapta vissza

egyetlen papírját sem személyazonosításra alkalmas igazolványán kívül. Szintúgy máig nem kapott értesítést a rendőrségtől a nyomozás miértje és kimenetele kapcsán”. Arra a kérdésükre, hogy miért került börtönbe a vállalkozó, a hozzátartozóknak „mindig más és más indokokat mondtak. Egyszer, hogy emberkereskedelem, aztán hogy nem fizeti a járulékokat. Közben pontosan tudom, hogy ezek a vádak teljesen alaptalanok. Mindent fizetett, minden magyarországi igazolás megvolt a munkavállalók részére is" - mondja a bebörtönzött vállalkozó ismerőse, aki maga is Németországban dolgozik.

A tüntetés egy másik résztvevő vállalkozója arra a kérdésünkre, hogy konkrétan mennyi cégről tud, amely a razziák során tönkrement, elmondta, hogy személyes ismeretségéből legalább tíz céget tud, amelyet az okmányok lefoglalásával és a számlák zárolásával végleg csődbe vittek. Mint mondja „tudok nem egy olyan német cégekről is, akiket ’figyelmeztettek’, hogy szüntessenek meg minden kapcsolatot a magyar vállalatokkal. Gyakorlatilag ellehetetlenítenek bennünket”.

Tóth Boldizsár szerint valójában „valós vádak nincsenek is, csupán fals elképzelések és igazából nincs rá bizonyítékuk”. Meglátása szerint a legfőbb gond, hogy „a magyarok németországi jogvédelme egyenlő a nullával. Nonszensz, hogy az ügyvédeknek nem engednek belenézni az aktákba. Nem engedik még azt sem, hogy megvédjük magunkat. A magyar hatóságok pedig nem tesznek semmit”.

A tüntetés végén, miután a nagykövetség válasz nélkül hagyta a ½ 11-kor átadott petíciót, az elnök 11-kor feloszlatta a tömeget és reményét fejezte ki, hogy a petícióban foglaltakban mihamarabb sikerül megegyezni.

Mint ismeretes, legközelebb 29-én ül össze az érdekegyeztető tanács Berlinben, hogy pontot tehessenek az egyre kellemetlenebb német-magyar munkaügyi vita végére.


Garai Katalin