Svájc: élen a munkamorálban
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Berni Egyetem kutatása szerint a svájci alacsony munkanélküliségi ráta (3,6 százalék) és a magas foglalkoztatás a gazdasági okokon kívül a svájciak különösen magas munkaerkölcsében keresendő. Az alpesi ország munkavállalóinak 45 százaléka az élet legfontosabb tevékenységének tartja a munkát, 70 százalék pedig akkor is dolgozna, ha pénzre nem lenne szüksége.
A 10 százalék körüli munkanélküliségi rátát felmutató Franciaországból és Németországból is irigykedve néznek a kicsi szomszédra, ahol 3,6 százalék a munkanélküliek aránya.
Gazdasági szakértők a "svájci foglalkoztatási csodaként" aposztrofált alacsony munkanélküliségi szintet a munkaerőpiac rugalmasságára, a nem központilag meghatározott bértarifákra vezetik vissza, mely a munkaadókat nem hozza abba a csapdahelyzetbe, hogy csak nagy nehézségek és költségek árán tudják a nem megfelelő munkavállalót elbocsátani.
A gazdasági szempontokon kívül még egy fontos tényezőt említenek, a svájciak kiváló munkamorálját. A Berni Egyetem kutatása szerint a svájci munkavállalók 45 százaléka a legfontosabb tevékenységnek tartja a munkát, 70 százalék pedig akkor is dolgozna, ha lenne elég pénze.
A svájciak munkamániáját bizonyítja, hogy 2002-ben népszavazáson a többség elvetette a 36 órás munkahét bevezetésének tervét, így maradt a központilag nem szabályozott, átlagban 42 órás munkahét. További adalék a munka szeretetéről: az alpesi országban ritkán sztrájkolnak, kevésszer hiányoznak a munkahelyről és évente átlagban csupán 20 nap szabadságot vesznek ki. Egy 1985-ös népszavazáson például a szabadság négy hétről öt hétre történő felemelését elvetette a többség.
Gazdasági szakértők a "svájci foglalkoztatási csodaként" aposztrofált alacsony munkanélküliségi szintet a munkaerőpiac rugalmasságára, a nem központilag meghatározott bértarifákra vezetik vissza, mely a munkaadókat nem hozza abba a csapdahelyzetbe, hogy csak nagy nehézségek és költségek árán tudják a nem megfelelő munkavállalót elbocsátani.
A gazdasági szempontokon kívül még egy fontos tényezőt említenek, a svájciak kiváló munkamorálját. A Berni Egyetem kutatása szerint a svájci munkavállalók 45 százaléka a legfontosabb tevékenységnek tartja a munkát, 70 százalék pedig akkor is dolgozna, ha lenne elég pénze.
A svájciak munkamániáját bizonyítja, hogy 2002-ben népszavazáson a többség elvetette a 36 órás munkahét bevezetésének tervét, így maradt a központilag nem szabályozott, átlagban 42 órás munkahét. További adalék a munka szeretetéről: az alpesi országban ritkán sztrájkolnak, kevésszer hiányoznak a munkahelyről és évente átlagban csupán 20 nap szabadságot vesznek ki. Egy 1985-ös népszavazáson például a szabadság négy hétről öt hétre történő felemelését elvetette a többség.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?