Szabad munkaerőáramlás: félelmek és felmérések

Címlap >> MunkajogSzabad munkaerőáramlás: félelmek és felmérések /uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20030318munkanelkuliseg.html" [origo]" " " Szabad munkaerőáramlás: félelmek és felmérések2003. március 21., péntek, 7:05|Utolsó módosítás: 2004. április 28., szerda, 14:28A cikk betűmérete :kisebbnagyobbA Európai Unió polgárai nem titkoltan félnek az olcsó külföldi munkaerő beáramlásától, azonban a felmérések azt mutatják, hogy a tagállamok és a csatlakozásra váró államok munkavállalói sem mobilak. Összeállításunkban áttekintjük, hogyan vállalhatnak munkát a magyar állampolgárok az uniós tagállamokban és hogyan változnak a feltételek a csatlakozást követően. Munkavállalási feltételek a csatlakozás előtt1/4. oldalA hatályos szabályok szerint a magyar állampolgárok akár egyénileg, akár a munkáltatójukon keresztül vállahatnak  munkát az Európai Unió tagállamaiban. A legtöbb honfitársunk a szomszédos Ausztriában, illetve Németországban dolgozik. A három hónapnál hosszabb ideig tartó legális munkavállalásnak azonban engedélyezési és tartózkodási feltételei vannak.Egyéni munkavállalásHa a magyar munkavállaló egyénileg állapodik meg a külföldi munkáltatóval, a munkaszerződés megkötése mellett be kell szereznie a szükséges engedélyeket: a munkavállalási engedélyt, a beutazásra jogosító vízumot, esetleg a tartózkodási engedélyt. A munkaszerződést a befogadó ország nyelvén és jogszabályai alapján kötik, a munkabért az adott ország pénznemében fizetik. A munkavállalóra a fogadó ország társadalombiztosítási rendelkezései vonatkoznak.Vannak olyan országok (például Ausztria), ahol a leendő munkáltató feladata a munkavállalási engedély kérelmezése, a beutazásra jogosító vízumot azonban mindig a munkavállalónak kell megkérnie a fogadó ország külképviseletén (konzulátusán). Részletek...Intézményes munkavállalásIntézményes munkavállalásról beszélünk, ha a munkavállaló nem egyénileg, hanem magyar munkáltatóján keresztül vállal munkát külföldön. Ilyenkor továbbra is a magyar munkáltatóval áll munkaviszonyban állni, aki/amely pedig a külföldi céggel van szerződéses kapcsolatban. A munkavállalási engedélyeket és a beutazásra jogosító vízumot ilyenkor is be kell szerezni, ez azonban a magyar munkáltató feladata. Részletek...Társadalombiztosítás, egészségügyi ellátásA külföldön dolgozó magyar állampolgárok külföldi egészségügyi (társadalombiztosítási) ellátása attól függ, hogy van-e az adott országgal szociálpolitikai megállapodásunk vagy sem. A kétoldalú megállapodások alapján ugyanis a részes államok polgárai egymás országaiban ugyanolyan elbánásban részesülnek - természetesen a vonatkozó jogszabályokat (például járulékfizetési szabályok) mindenhol be kell tartani. Részletek...A külföldről származó jövedelem adózásaA magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához először azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk. Ezek az egyezmények ugyanis azt határozzák meg, hogy a két szerződő állam közül melyik adóztathatja az egyes jogcímeken megszerzett jövedelmet, valamint megszabják, hogyan kell a kettős adózást elkerülni. Amennyiben van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók - és csak ezt követően kell vizsgálni a magyar adózási szabályokat -, ha nincs, akkor a jövedelem Magyarországon és külföldön is adózik. Részletek... 1/4következő oldal1. Munkavállalási feltételek a csatlakozás előtt2. Röghöz kötött a munkaerő3. Több lépésben bontják le a korlátozásokat4. Munkanélküliség, álláskeresés az euróövezetben