Szabadságolnák a hivatalokat

Franciaországban például bevált gyakorlat, hogy többhetes közigazgatási "szünet" van, itthon azonban egyelőre több hivatal esetében is elképzelhetetlen, hogy nyári szabadságot vezet be. A munkanélkülieket el kell látni, a fogyasztóvédelmi ellenőröket, a közegészségügyi-járványügyi felügyelőket sem nyáron kellene elküldeni szabadságra, és a földhivatal, az okmányiroda sem csukhat be hetekre - fogalmazott Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára szerint precíz kidolgozás után viszont bevezethető lenne a hivatali nyári szünet, ehhez azonban több törvényt is módosítani kellene, többek között a közigazgatásit, amely rendelkezik a hivatali ügyintézés határidejéről.

A kormány egyik tagja a Világgazdaságnak név nélkül elmondta: felvetődött, hogy a nyári szünet ne kötelezettsége, hanem lehetősége legyen a hivataloknak, a "bezáróknak" viszont - a bíróságokhoz hasonlóan - ügyelosztási tervet kellene készíteniük. Azt szinte kizártnak tartotta, hogy mindebből már 2007-ben legyen valami, mivel "az állampolgárok innák meg a levét".

Fehér József szerint egyébként a közigazgatásban dolgozóknak az lenne a legjobb, ha az ügyintézési szünetet lehetővé tévő törvény minél hamarabb megszületne, így ugyanis gyorsan kiadhatók lennének a felgyülemlett szabadságok. Nem ritka, hogy valaki több hónapos szabadságot görget évek óta, s képtelen hosszabb pihenőt kivenni. Mindezt jól bizonyítja, hogy az elbocsátások során nem egy olyan köztisztviselő volt, aki számára 50-100 szabadnapot kellett kifizetni.

A hivatali nyári szünet egyébként nem ismeretlen teljesen Magyarországon. A bíróságok (a cégbíróság nem) július végétől augusztus 20-ig ítélkezési szünetet tartanak. A versenyszférában a gyártó cégek egy része is leáll nyáron néhány hétre, a termelési szünetben végzik el például a karbantartási munkákat.