Szakszervezet elleni támadásnak tartják elbocsátásukat a kézbesítők
A Kézbesítők Érdekvédelmi Szakszervezetének (KÉSZ) ellehetetlenítését és a maradó dolgozók megfélemlítését szolgálta a 2009. decemberi sztrájkot szervező szakszervezeti vezetők elbocsátása - mondta csütörtökön Sonkoly László ügyvivő, aki maga is egyike a Szegedről elküldött nyolc kézbesítőnek.
Az elbocsátásokkal a posta vezetésének célja a munkavállalói érdekekért kiálló Kézbesítők Érdekvédelmi Szakszervezetének "lefejezése" volt - mondta több elbocsátott társával együtt a szegedi központi postaépület előtt tartott sajtótájékoztatón az ügyvivő.
Sonkoly László felidézte, a Magyar Posta reprezentatív szakszervezetei 2009 december elején kötöttek bérmegállapodást, amelyet a KÉSZ nem tudott elfogadni. A szakszervezet egyeztető tárgyalásokat kezdeményezet, amelyek eredménytelenül végződtek, ezért december 22-re előre bejelentett munkabeszüntetést szervezett. A sztrájkban az első nap százötvenen, másnap mintegy százan vettek részt.
A KÉSZ sztrájkot szervező tisztségviselőit és a munkabeszüntetésben részt vevő néhány kézbesítőt, összesen 29 dolgozót január 7-én bocsátotta el a Magyar Posta. A szakszervezeti vezetők szerint jogellenesen, ezért munkaügyi bírósághoz fordultak.
Sonkoly László kifejtette, a posta úgy küldte el dolgozóit, hogy a sztrájk jogszerűségéről a mai napig nem született jogerős döntés, és a szakszervezetet is csak két nappal a dolgozók rendkívüli felmondását követően értesítette az elbocsátásról. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2009. december 28-án első fokon megállapította a munkabeszüntetés jogellenességét.
Az ügyvivő hangsúlyozta, a cég vezetése annak ellenére döntött a kézbesítők elküldése mellett, hogy a gyakran évtizedek óta ott dolgozó munkavállalókkal szemben semmilyen szakmai kifogás nem volt.
Sonkoly László felidézte, a Magyar Posta reprezentatív szakszervezetei 2009 december elején kötöttek bérmegállapodást, amelyet a KÉSZ nem tudott elfogadni. A szakszervezet egyeztető tárgyalásokat kezdeményezet, amelyek eredménytelenül végződtek, ezért december 22-re előre bejelentett munkabeszüntetést szervezett. A sztrájkban az első nap százötvenen, másnap mintegy százan vettek részt.
A KÉSZ sztrájkot szervező tisztségviselőit és a munkabeszüntetésben részt vevő néhány kézbesítőt, összesen 29 dolgozót január 7-én bocsátotta el a Magyar Posta. A szakszervezeti vezetők szerint jogellenesen, ezért munkaügyi bírósághoz fordultak.
Sonkoly László kifejtette, a posta úgy küldte el dolgozóit, hogy a sztrájk jogszerűségéről a mai napig nem született jogerős döntés, és a szakszervezetet is csak két nappal a dolgozók rendkívüli felmondását követően értesítette az elbocsátásról. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2009. december 28-án első fokon megállapította a munkabeszüntetés jogellenességét.
Az ügyvivő hangsúlyozta, a cég vezetése annak ellenére döntött a kézbesítők elküldése mellett, hogy a gyakran évtizedek óta ott dolgozó munkavállalókkal szemben semmilyen szakmai kifogás nem volt.
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?