A közlemény szerint a bűnszervezet ellen 2023-ban indult nyomozás során az illetékes hatóságok felderítették, hogy a gyanúsítottak fiatal magyar nőket csábítottak Németországba házasságot ígérve, vagy jól fizető külföldi munkalehetőséget ajánlva számukra.

A "különösen kiszolgáltatott társadalmi és gazdasági környezetből" származó áldozatok Magyarország ugyanazon régiójából származtak - írták.

A gyanúsítottak a nőket Németországban utcai prostitúcióra kényszerítették, több esetben erőszak alkalmazásával. Az emberkereskedelemmel vádolt csoport tagjai között egy nőt volt, aki az áldozatokat a prostitúció helyszínén felügyelte

- részletezték.

A német bűnügyi felügyelőség és a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda Emberkereskedelem Elleni Osztálya az Europol támogatásával január 15-én egyidejűleg kilenc helyen tartott házkutatást, egyet Németországban és nyolcat Magyarországon.

Az összehangolt akció során hét gyanúsítottat előállítottak, hármat Németországban és négyet Magyarországon, valamint a kizsákmányolás tizenegy áldozatát azonosították.

A magyar és a német hatóságok két ingatlant, két járművet, valamint telefonokat és dokumentumokat foglaltak le, és készpénzt koboztak el - tájékoztatott az uniós rendőrségi együttműködési szervezet.

Európai Bizottság: továbbra is növekszik az emberkereskedelem áldozatainak száma az EU-ban

Az emberkereskedelem Európai Unióban regisztrált áldozatainak száma a 2021-es 7155-ről 41 százalékkal 10 093-ra nőtt 2022 végére, noha a tényleges szám lényegesen magasabb lehet, mivel sok áldozat továbbra is ismeretlen a hatóságok előtt - közölte az Európai Bizottság az emberkereskedelem elleni küzdelem terén az Európai Unióban elért eredményekről szóló ötödik jelentésében kedden.

A 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó statisztikák elemzését tartalmazó jelentésében az Európai Bizottság emlékeztetett: az emberkereskedelem olyan bűncselekmény, amely emberéleteket tesz tönkre, megfosztva az érintetteket a méltóságuktól, a szabadságuktól és az alapvető jogaiktól.

A 2021-2022-es jelentési időszakban az emberkereskedelem 17 248 áldozatát regisztrálták az Európai Unióban. Ez 20,5 százalékos növekedést jelent a 2019-2020-as jelentési időszakban feljegyzett 14 311 emberhez képest, valamint a legmagasabb szám 2013 óta - jegyezték meg.

Az emberkereskedők 74 százaléka üzleti típusú bűnözői viszonyban álló, egymáshoz lazán kapcsolódó csoportokban és hálózatokban vagy strukturált bűnszervezetekben tevékenykedik.

Az emberkereskedelem gyakran kapcsolódik más bűncselekményekhez, például kábítószer-kereskedelemhez, migránscsempészéshez, vagyon elleni szervezett bűnözéshez, vagy pénzmosáshoz és okmányokkal való visszaéléshez.

Az emberkereskedelem a világ második legelterjedtebb illegális gazdasági tevékenysége. Becslések szerint a kényszermunka az emberkereskedők számára évente 236 milliárd amerikai dollár nyereséget termel világszerte, ami áldozatonként közel 10 ezer amerikai dollár hasznot jelent.

Az áldozatok kizsákmányolása Európában és Közép-Ázsiában a legjövedelmezőbb: e területen áldozatonként évente 20 ezer amerikai dollár nyereséget érnek el az emberkereskedők. Noha a nyereség magas, és 2014 óta 37 százalékkal nőtt, az elkövetők számára továbbra is alacsony kockázattal jár

- hívták fel a figyelmet.

A jelentés szerint az emberkereskedelem jelentős nemi dimenzióval rendelkező bűncselekmény. A 2021-2022-es időszakban az unióban az áldozatok 65 százaléka volt nő és lány. A szexuális kizsákmányolás áldozatainak többsége (92 százalék) nőnemű volt, 68 százalékuk 18 évesnél idősebb nő, 24 százalékuk pedig kiskorú lány.

A 2021-2022-es időszakban a gyermekkereskedelem áldozatainak 81 százaléka (2401 gyermek) uniós tagország állampolgára volt, akiknek 88 százalékát (2120 gyermeket) saját tagállamukban zsákmányolták ki.

Az unióban a gyermekek kizsákmányolásának minden formája megjelenik, főként a szexuális kizsákmányolás, a bűnözésre kényszerítés, a koldulásra kényszerítés, a kényszerházasság és munkaerő-kizsákmányolás.

Az unióban regisztrált emberkereskedelem áldozatainak közel egyötöde (19 százalék) volt gyermek. A gyermekáldozatok aránya 2021-2022-ben 3 százalékkal csökkent a 2019-2020-as időszakhoz képest.

A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatainak többsége férfi (70 százalék). Az emberkereskedelem egyéb formái - a bűnözésre kényszerítés, a koldulásra kényszerítés, az illegális szerveltávolítás, vagy a kizsákmányoló béranyaság - az összes áldozat 14 százalékát érintették.

Az emberkereskedelem unióban regisztrált áldozatainak 46 százaléka uniós tagország állampolgára, 54 százalékuk pedig unión kívüli ország állampolgára volt. Ez - mint megjegyezték - elmozdulást jelent a 2019-2020-as időszakhoz képest, amikor a regisztrált áldozatok többsége (55 százalék) uniós tagország állampolgára volt.

Az emberkereskedelem áldozatai esetében az öt leggyakoribb uniós állampolgárság sorrendben a román, a francia, a magyar, a bolgár és a német, az öt leggyakoribb nem uniós állampolgárság pedig a nigériai, az ukrán, a marokkói, a kolumbiai és a kínai volt.

A Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban regisztrált áldozat szinte mindegyike az adott ország saját állampolgára volt.

A migrációval összefüggő emberkereskedelem áldozatainak állampolgársága és neme nagymértékben függ a kizsákmányolás formájától. Míg a Nigériából, Kamerunból, Kínából és a latin-amerikai országokból származó áldozatok főként nők, akik szexuális kizsákmányolás céljából válnak emberkereskedelem áldozatává, a Marokkóból, Bangladesből, Pakisztánból, a Fülöp-szigetekről, Algériából és Indiából származó áldozatok főként férfiak, akik munkaerő-kizsákmányolásnak vannak kitéve.

A felnőtt kísérő nélküli kiskorú migránsok különös mértékben veszélyeztetettek, és kiszolgáltatottak az emberkereskedőkkel szemben - hívták fel a figyelmet. A 2018 és 2022 közötti időszakban minden évben jelentősen nőtt az Európába érkező, felnőtt kísérő nélküli kiskorúak száma, 2022-ben elérve a 15 928 főt.

A főként észak-afrikai és afgán migránscsempész- és emberkereskedő-hálózatok fiatal afgán, marokkói, algériai vagy tunéziai fiúkat zsákmányolnak ki, és az unióba vezető migrációs útvonaluk mentén prostitúcióra vagy szexuális erőszakra kényszerítik őket. A kizsákmányolást gyakran a közösségi médiában terjesztik azzal a céllal, hogy pénzt zsaroljanak ki a családjuktól - írták a jelentéstevők.

Az uniós bizottság emlékeztetett: az EU 2024 júniusában megerősítette politikáit az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása érdekében.

Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló irányelv megerősíti a hatóságok eszközeit az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására és az áldozatok jobb támogatására. Hangsúlyozza a gyermekvédelem fontosságát, és súlyosbító körülményként tartalmazza az online szexuális kizsákmányolást - tették hozzá.