Színlelt szerződések: könyörtelen lesz az Apeh

"A maximális szankciót fogjuk alkalmazni, a méltányosságnak a továbbiakban nincs helye, ugyanis a moratóriumot már több alkalommal meghosszabbította a parlament, 2,5 év elegendő kellett volna legyen a jogszerű helyzet létrehozására" - nyilatkozta az mfor.hu-nak Juhász István, az Apeh szakmai elnökhelyettese. Nem részesülnek kedvezményes elbánásban a kórházak és azok a cégek sem, amelyeknél az adóellenőrzés előtt, de a türelmi idő lejártát követően számolják fel a színlelt szerződéseket.

A cégek HR-esei hónapok óta készültek a törvényszerű foglalkoztatásra, tüzetesen átvizsgálták a szerződéseket, illetve sok esetben külső tanácsadót is megbíztak a veszélyforrások felmérésére. Az mfor.hu által megkeresett ügyvédi iroda szakértője elmondta, több milliárdos forgalmú bankok, biztosítók és kereskedelmi cégek is kérték a segítségüket a szerződéseik legalizálásával kapcsolatban.

Ritkán alkalmazták a vállalkozókat

Az esetek mintegy 70 százalékában az ügyvédi iroda talált kivetnivalót a papírokban, előfordult, hogy a vállalat működési rendszerén is változtatni kellett. A legtöbbször azonban elegendő volt a szöveg módosítása, ritkábban alkalmi jogviszonyt vezettek be. Ha már nagyon "szorult a hurok", csak akkor alkalmazták a vállalkozót. "Sok olyan esettel találkoztunk, ahol indokolatlan lett volna a vállalkozói szerződés megszűntetése, mivel a jogviszony nem járulékelkerülési szándékkal jött létre" - mondta a szakértő.

Érdekes például a biztosítók esete, akik közül sokan kiegészítő jövedelemforrásként, nem munkaviszonyban folytatják ezt a tevékenységet. "Amennyiben rajtuk is elverik a port, Magyarországon szinte egyedülállóan veszik üldözőbe ezt a szakmát, s ez külföldi fióktelepek létesítéséhez, egyéb trükkökhöz vezethet" - véli a lapunk által megszólaltatott szakértő.


Dupla költség
Amennyiben a színlelt szerződést felfedik egy cégnél, az öt évre visszamenőlegesen kifizetendő járulékokkal, a bírsággal és a késedelmi pótlékkal együtt egy adott munkavállaló átlagosan kétszer annyiba fog kerülni egy cégnek, mintha törvényszerűen foglalkoztatta volna a dolgozót. Nincs keret a járulékokra

"A kis cégek közül sokan most is úgy gondolják, hogy ráérnek akkor lépni, ha sor kerül adórevízióra vagy egy ismerős bajba került" - így fogalmazott az mfor.hu-nak egy munkajogász. Szerinte amennyiben a vállalkozók széles köre hajlandó lenne felvenni a dolgozókat, az állami kassza bevételei valóban gyarapodnának, de félő, hogy elég kiterjedt körben egyszerűen nincs meg a keret erre.

Nem csak a magánszférában, általában is igaz, hogy a munkáltatók megpróbálják a dolgozó fizetésén megspórolni a plusz terhet, épp emiatt nem fogadta el sok orvos az alkalmazotti státust. "Mindent meg lehet kerülni, az a kérdés, milyen áron, illetve érdemes-e energiát fordítani a további színlelésre?" - így fogalmazott lapunknak egy névtelenül nyilatkozó vállalkozó.

Nem büntetni, ösztönözni kellene

"A munkahelyek kétharmadát biztosító mikro és kis vállalkozásokat nem szankcionálni, hanem ösztönözi kellene a kifehéredésre" - hangoztatja az érdekképviselet véleményét Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökhelyettese. Az evát 20 százalékról 25-re növelték, e helyett 8-10 százalékra kellett volna csökkenteni Vadász szerint, illetve fontos lenne a kedvezőbb adókulcs elterjesztése szélesebb körben. Pozitívan hatna a nehéz helyzetben lévő kkv-szektorra, ha hozzáférhetővé tennék az ekhót például a pályakezdők és nehezen elhelyezkedők számára is. Az elnökhelyettes úgy véli az ország érdeke az lenne, hogy a kkv-k ne szoruljanak állami segítségre, hanem - még ha szerény összegekkel is - járuljanak hozzá a költségvetéshez.