Szívesen látja a diplomás külföldieket Németország
A német kormány úgy döntött, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb számban teszi lehetővé magasan képzett külföldiek bevándorlását, enyhítendő a német gazdaságot sújtó szakemberhiányon.
Az Angela Merkel vezette kormány szerdai ülésén hagyta jóvá az erről szóló két törvénymódosítást, amelyet még a parlamentnek is el kell fogadnia.
Az egyik változás az, hogy több mint 20 ezer euróval (86 400 euróról 63 600 euróra) csökkentenék a magasan képzett külföldi dolgozók éves jövedelmének alsó határát. A német vállalkozások panaszkodtak amiatt, hogy a túl magasan meghatározott minimumjövedelem miatt nincs elég mozgásterük, amikor új munkaerőt keresnek.
A másik intézkedés célja, hogy meghatározott esetekben megkönnyítsék a magasan képzett külföldi munkavállalóknak a tartózkodási engedély beszerzését.
Kifejezetten az új EU-tagállamok diplomásaira vonatkozik, hogy a berlini munkaügyi minisztérium eltörölte azt a szabályt, amely szerint meg kell vizsgálni, kik pályáznak az adott németországi munkahelyre. Eddig ugyanis egy új EU-tagállam állampolgára csak akkor kaphatott munkavállalási engedélyt, ha az adott állásra nem volt német állampolgárságú, illetve olyan jelentkező, aki valamelyik másik "régi" EU-tagállam állampolgára.
Az EU-n kívüli országok diplomásai szintén bejuthatnak a német munkaerőpiacra, esetükben azonban meg fogják vizsgálni, EU-állampolgár nem jelentkezett-e a kérdéses állásra.
Az új szabályok a tervek szerint a jövő év elejétől lépnek életbe.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) becslése szerint az országnak évente mintegy 20 milliárd eurónyi veszteséget okoz a mérnökök, informatikusok hiánya.
Hartfried Wolff, az ellenzéki Szabad Demokrata Párt (FDP) bevándorlási ügyekkel foglalkozó szakértője azt vetette az új intézkedések kapcsán a kormány szemére, hogy a kabinetnek nincs elegendő bátorsága ahhoz, hogy bevezesse a bevándorlókat képzettség szerint rangsoroló pontrendszert. Mint mondta, egyetlen másik országban sem olyan alacsony a bevándorlók képzettsége, mint Németországban. Úgy vélte, ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a bevándorlásban rejlő lehetőséget a gazdasági növekedésre, a nagykoalíciónak újra kell gondolnia bevándorlási politikáját.
Az egyik változás az, hogy több mint 20 ezer euróval (86 400 euróról 63 600 euróra) csökkentenék a magasan képzett külföldi dolgozók éves jövedelmének alsó határát. A német vállalkozások panaszkodtak amiatt, hogy a túl magasan meghatározott minimumjövedelem miatt nincs elég mozgásterük, amikor új munkaerőt keresnek.
A másik intézkedés célja, hogy meghatározott esetekben megkönnyítsék a magasan képzett külföldi munkavállalóknak a tartózkodási engedély beszerzését.
Kifejezetten az új EU-tagállamok diplomásaira vonatkozik, hogy a berlini munkaügyi minisztérium eltörölte azt a szabályt, amely szerint meg kell vizsgálni, kik pályáznak az adott németországi munkahelyre. Eddig ugyanis egy új EU-tagállam állampolgára csak akkor kaphatott munkavállalási engedélyt, ha az adott állásra nem volt német állampolgárságú, illetve olyan jelentkező, aki valamelyik másik "régi" EU-tagállam állampolgára.
Az EU-n kívüli országok diplomásai szintén bejuthatnak a német munkaerőpiacra, esetükben azonban meg fogják vizsgálni, EU-állampolgár nem jelentkezett-e a kérdéses állásra.
Az új szabályok a tervek szerint a jövő év elejétől lépnek életbe.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) becslése szerint az országnak évente mintegy 20 milliárd eurónyi veszteséget okoz a mérnökök, informatikusok hiánya.
Hartfried Wolff, az ellenzéki Szabad Demokrata Párt (FDP) bevándorlási ügyekkel foglalkozó szakértője azt vetette az új intézkedések kapcsán a kormány szemére, hogy a kabinetnek nincs elegendő bátorsága ahhoz, hogy bevezesse a bevándorlókat képzettség szerint rangsoroló pontrendszert. Mint mondta, egyetlen másik országban sem olyan alacsony a bevándorlók képzettsége, mint Németországban. Úgy vélte, ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a bevándorlásban rejlő lehetőséget a gazdasági növekedésre, a nagykoalíciónak újra kell gondolnia bevándorlási politikáját.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról