Szlovén, cseh vállalkozások: Jobb túlélési esélyek
Közép-Kelet Európában csökken az új vállalkozások száma
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat
Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai országok vállalkozásairól készített felmérést az Eurostat, az EU statisztikai hivatala. A hat évet átfogó felmérésből többek között kiderül, hogy a régióban az utóbbi években csökkent az új vállalkozások alapítása, illetve Magyarországon az 1995-ben működő vállalkozások csupán egyharmada élte meg a 2001-es évet.
A vizsgálatból kitűnik, hogy a szlovén és a cseh vállalkozások túlélési esélyei a legjobbak. Az 1995-ben működő szlovén gazdasági egységek 67 százaléka, míg a cseh vállalkozások 57 százaléka állt talpon 2001-ben. Az arányokban nagy az eltérés az egyes tagjelölt országok között. E tekintetben a lista végén Észtország, Magyarország (32-32 százalék), Bulgária (27 százalék) és Litvánia (26 százalék) áll. Érdekesség, hogy Magyarország esetében az 1997-ben életre hívott vállalkozásoknak is csupán a fele maradt meg 2001-re.
Csökkenő alapítási ráta
2000-ben a legtöbb új vállalkozás Lengyelországban, a közép-kelet-európai régió legnagyobb országában alakult (181.000), a legnagyobb alapítási rátát azonban két balti ország, Lettország és Észtország mutatta fel (22 illetve 20 százalék). Az alapítási rátát az adott évben alapított vállalkozások számának és az 1995-ben meglevő vállalkozások számának hányadosa adja. Ez az arányszám az 1996-os 19 százalékhoz képest 2000-re 13 százalékra csökkent, ami azt jelzi, hogy a régióban csökken az új vállalkozások alapítása. E lista végén Szlovénia (8 százalék), Litvánia (9 százalék) és a Cseh Köztársaság (11 százalék) áll. Magyarország esetében az alapítási ráta 2000-ben 12,6 százalékra rúgott.
Az új vállalkozások nagy része 'egyszemélyes'
A 2000-ben alapított vállalkozásokat elemezve kiderül, hogy 72 százalékukat természetes személyek alapították és ennek is kétharmada "egyszemélyes" vállalkozás, tehát nem foglalkoztat alkalmazottat, a tulajdonos lakcímére van bejelentve. A magyar szakzsargon őket csupán kényszervállalkozóknak aposztrofálja. A számok azt mutatják, hogy Kelet-Közép-Európa más országaiban is sok a kényszervállalkozó.
A szolgáltató szektor az élen
Az új vállalkozások 37 százaléka pénzügyi, vállalati- és személyes szolgáltató tevékenységet végez, 31 százaléka kereskedelemmel foglalkozik, 11 százaléka termelőtevékenységet végez, 10 százalék az építőiparban működik, 6 százalék fő profilja a közlekedés, míg 5 százalék a vendéglátó-, szállodaiparhoz tartozik.
Csökkenő alapítási ráta
2000-ben a legtöbb új vállalkozás Lengyelországban, a közép-kelet-európai régió legnagyobb országában alakult (181.000), a legnagyobb alapítási rátát azonban két balti ország, Lettország és Észtország mutatta fel (22 illetve 20 százalék). Az alapítási rátát az adott évben alapított vállalkozások számának és az 1995-ben meglevő vállalkozások számának hányadosa adja. Ez az arányszám az 1996-os 19 százalékhoz képest 2000-re 13 százalékra csökkent, ami azt jelzi, hogy a régióban csökken az új vállalkozások alapítása. E lista végén Szlovénia (8 százalék), Litvánia (9 százalék) és a Cseh Köztársaság (11 százalék) áll. Magyarország esetében az alapítási ráta 2000-ben 12,6 százalékra rúgott.
Az új vállalkozások nagy része 'egyszemélyes'
A 2000-ben alapított vállalkozásokat elemezve kiderül, hogy 72 százalékukat természetes személyek alapították és ennek is kétharmada "egyszemélyes" vállalkozás, tehát nem foglalkoztat alkalmazottat, a tulajdonos lakcímére van bejelentve. A magyar szakzsargon őket csupán kényszervállalkozóknak aposztrofálja. A számok azt mutatják, hogy Kelet-Közép-Európa más országaiban is sok a kényszervállalkozó.
A szolgáltató szektor az élen
Az új vállalkozások 37 százaléka pénzügyi, vállalati- és személyes szolgáltató tevékenységet végez, 31 százaléka kereskedelemmel foglalkozik, 11 százaléka termelőtevékenységet végez, 10 százalék az építőiparban működik, 6 százalék fő profilja a közlekedés, míg 5 százalék a vendéglátó-, szállodaiparhoz tartozik.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?