Szülői szabadság: uniós figyelmeztetést kapott Magyarország

A testület munkaügyi felelőse, Vladimír Spidla csütörtöki brüsszeli közleményében kiemelte, hogy a bizottság véleménye szerint a magyar jog eltér az irányelvtől a fegyveres erőkre vonatkozóan, mivel esetükben a fizetés nélküli szülői szabadság csak a szülési szabadság után vehető igénybe; abban, hogy a nemzeti jog nem védi a munkavállalókat a szülői szabadság kérelmezése miatti elbocsátás esetében; továbbá a nemzeti jog nem rendelkezik arról a jogról, hogy a munkavállaló a szülői szabadság után ugyanabba vagy a korábbival azonos munkakörbe térhessen vissza.

Spidla leszögezte, hogy az EU irányelvei nem valósulhatnak meg maradéktalanul, ha nem ültetik át őket teljes mértékben és pontosan a nemzeti jogba. Az uniós jogszabály célja a munka és a magánélet egyensúlyának védelme, és jogerőre emelte a szakszervezetek és a munkaadók között a történelem során először uniós szinten egyeztetett megállapodást. Az irányelv rendelkezik a munkavállalók egyéni jogaként a férfiak és nők által gyermek születése vagy örökbefogadása esetén legalább három hónapos időtartamra igényelhető szülői szabadsághoz való jogról - emlékeztetett Spidla.

Hozzátette, "a szülői szabadság intézménye alapvető jelentőségű eszköze annak, hogy az európaiak egészségesebb egyensúlyt alakíthassanak ki a munkahelyen és a családban eltöltött idő között".

A bizottság arra is emlékeztetett, hogy miután az európai szociális partnerek felülvizsgálták az 1995-ös megállapodást, a brüsszeli bizottság javaslatot nyújtott be a szülői szabadságra vonatkozó irányelv korszerűsítésére, amelyet jelenleg az uniós tagországok kormányait képviselő tanács tárgyal.

Nem Magyarország az egyetlen, amely ellen az Európai Bizottság csütörtökön jogi lépéseket jelentett be valamely uniós jogszabály helytelen alkalmazása miatt. Számos EU-tagországra vonatkozóan Brüsszel összesen több tucat döntést hozott munkaügyi és más uniós együttműködési területeket érintő témákban.