Tájékoztató a vállalkozások társadalmi felelősségéről

A munkaügyi tárca saját foglalkoztatáspolitikai és felnőttképzési célkitűzéseiben, munkahelyteremtő törekvéseiben is jelentős szerepet szán a társadalomnak felelős vállalkozói magatartás ösztönzésének. A vállalkozások társadalmi felelősségének tudatosítására és ennek széleskörű társadalmi elismerésére a minisztérium - széleskörű véleménycserére alapozva - különböző fórumokat és eszközöket javasol. A vállalkozások társadalmi felelősségének felkeltésére és ösztönzésére irányuló elkötelezettségben más minisztériumok is osztoznak, így az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium. A vállalkozások társadalmi felelősségét illetően a környezetpolitika területén a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal is szoros az együttműködés.


Előzmények

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a vállalkozások társadalmi felelősségével kapcsolatos törekvéseiben jelentős ösztönzést kapott az Európai Bizottságtól. A Foglalkoztatáspolitikai, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Miniszteri Tanácsban a 2004. decemberi ülésen foglalkoztak a vállalkozások társadalmi felelősségének kérdésével. Az elmúlt év folyamán a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága más magas szintű tanácskozásokat is szervezett a vállalkozások társadalmi felelősségének előmozdítására irányuló európai tapasztalatok, kezdeményezések, létező és/vagy formálódó kormányzati álláspontok megvitatására.

A holland elnökség által kezdeményezett, 2004 novemberében Maastrichtban tartott magas szintű európai konferencia résztvevői felkérték a Bizottságot, hogy 2005 nyaráig a Tanács és a Parlament számára a vállalkozások társadalmi felelősségének európai és tágabb nemzetközi gyakorlatának előmozdítása érdekében terjesszen elő konkrét javaslatokat. E konferencia résztvevői - köztük munkaügyi, szociális, gazdasági, környezetvédelmi miniszterek, üzleti vezetők, munkáltatók és munkavállalók képviselői, kutatók - javasolták, hogy a Tanács 2005. márciusi ülésén a lisszaboni stratégia eredményeinek áttekintése kapcsán az e téren elért eredményeket is vitassák meg.

Az Európai Szocialista Párt "A haladás Európája" című a 2005-2009 közötti időszak politikai menetrendjével kapcsolatos 2004-ben készült jelentése is foglalkozik a kérdéssel. Ez a dokumentum javaslatot is tartalmaz a vállalkozások társadalmi és környezeti magatartásának értékelésére.

A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatóságának Foglalkoztatást Ösztönző Intézkedések Bizottsága (Employment Incentive Measures) magas szintű nemzeti képviselők csoportjában (High Level Group on Corporate Social Responsibility) több alkalommal vitatta meg a vállalkozások társadalmi felelősségével kapcsolatos nemzeti tapasztalatokat, kezdeményezéseket, létező és/vagy formálódó kormányzati álláspontokat.

Az elmúlt hónapok élénk uniós aktivitása azt jelzi, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége kérdésében a 2001-ben megjelentett Zöld Könyv ("Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility" - "A vállalkozások társadalmi felelősségét szolgáló európai keretek támogatása"- című bizottsági kiadvány) után megérett az igény az újabb gyakorlati és politikai fejlemények összefoglaló EU szintű elemzésére. 2004 elején az EU 15-ökről a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága ismertetőt készített a vállalkozások társadalmi felelőssége terén követett nemzeti politikákról. A rövid ország összefoglalók bemutatják a tagállamoknak a vállalkozások társadalmi felelősségét előmozdító politikáját, üzleti, és pénzügyi ösztönzőit, jogi kereteit, a témával foglalkozó kutatásokat, a vállalkozói társadalmi felelősség áttekintését szolgáló jelentési és indikátor rendszerét. A kiadott összefoglaló kötet jól tükrözte a 15 uniós tagállam útkeresését a vállalkozások társadalmi felelősségével kapcsolatos politikák, intézmények, eszközök felállítását illetően. Az ország fejezetek igen sokszínű képet mutatnak, mind a társadalmi felelősség területeit, mind előmozdításának eszközeit és a kifejlesztésükre tett erőfeszítések kiterjedtségét illetően is. Az EU bővülését követően a Főigazgatóság a már megjelent összefoglalóhoz hasonló struktúrában kért ez év végére az új tagállamoktól is ország fejezetet. Egyúttal pedig a régebbi tagállamoktól saját ismertetőik aktualizálását is kérték. [1] A 2005 januárjára így elkészült anyagok már olvashatók a Főigazgatóság honlapján. A végleges, immár 25 országra kiterjedő kötet magyar nyelvű fordítását kezdeményezni fogjuk, hogy szélesebb szakmai közönség valamint a szociális partnerek előtt bemutatható legyen.
A vállalkozások társadalmi felelősségének fogalma

A témával foglalkozó szakirodalom [2] emlékeztet arra, hogy a fogalom, Corporate Social Responsibility (gyakran rövidítve CSR) amerikai eredetű, és a nagyvállalatoknak, a "korporációknak" gazdasági, hatalmi súlyukból következő társadalmi szerepével összefüggő gazdaságetikai kategóriaként lett használatos az angolszász országokban. Az utóbbi évtizedekben a gazdasági hatalommal való visszaélések esetei, a nagyvállalatok környezetvédelmi felelőtlensége és a visszaélésekkel kapcsolatos botrányok kapcsán került a közfigyelem előterébe a fejlett országokban. A technikai, munkapiaci struktúraváltással kapcsolatos válsághelyzetek szintén felhívták a figyelmet a munkáltatók munkavállalókkal szembeni kötelezettségeire, a foglalkoztatás terén adott térségekben, kisebb-nagyobb közösségekben viselt társadalmi felelősségére.

Az emberi erőforrásokkal foglalkozó munkagazdasági, szervezés- és vezetéstudományi szakirodalomban sem ismeretlen a munkáltatók, a vállalkozások társadalmi felelősségének fogalma. Az ILO és az OECD számos dokumentuma szintén ennek jegyében ír elő a munka világában, a foglalkoztatásban követendő normákat, standardokat, irányelveket. Az Európai Bizottság megközelítésében a vállalkozások társadalmi felelőssége egy olyan átfogó koncepció, amelynek szellemében a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat, megfontolásokat integrálnak üzleti működésükbe. Sőt, ilyen elvek fényében alakítják kapcsolataikat mindazokkal, akiket ténykedésük érint, illetve akik kihatással vannak az üzletmenetre, tehát tágan értelmezett üzleti körükben, alvállalkozóik, bedolgozóik köreiben is. A korábban említett uniós fórumokon olyan álláspont körvonalazódott, hogy a Bizottság jelenleg nem kíván a "puha jogi" dokumentumnak tekinthető Zöld Könyvnél konkrétabb jogi eszközökkel nyúlni a témához, viszont határozott aktivitást tervez a vállalkozások társadalmi felelősségének megismertetése és tudatosítása terén. A különböző konferenciákon, szakértői vitákon igen nagy hangsúlyt kaptak azok a nézetek, melyek szerint az EU számos szakpolitikáját - gazdaságpolitikáját, foglalkoztatás és szociálpolitikáját, környezetvédelmi politikáját, stb.- átható alapeszmévé kell tenni a vállalkozások társadalmi felelősségét.

A vállalkozások társadalmi felelőssége fogalomnak és eszközeinek nincs, és jogász szerzők valamint kutatók szerint nem is lehet általános jogi definíciója, viszont jelezzük, hogy a kérdésre a munkajog akár kihívásként is tekinthet. [3] A vállalkozások önkéntességén alapuló felelősségvállalás politikai, társadalmi eszközökkel ösztönözhető, bizonyos esetekben társadalmi nyomással ki is kényszeríthető. A munkáltatók társadalmi felelősségét vállalati belső szabályzatokban, kódexekben rögzítő dokumentumok jogi státusa bizonytalan. Hogyan kényszeríthetők ki ezekhez tapadó jogok és kötelezettségek? Megválaszolandó az is, hogy vajon ilyen szabályzatok nem gyengítik-e a kollektív alkuk intézményét? Másik oldalról viszont az a kérdés is felteendő, miként válhat a vállalkozások társadalmi felelősségének normarendszere az intézményesített munkavállalói részvétel fórumrendszer elemévé, részévé?

Vannak, akik tartanak attól, hogy az állami védelem gyengülésével és a munkáltatókra hagyott önkéntesség jegyében a hagyományos jogi struktúrák erodálódhatnak, és a vállalkozások társadalmi felelősségének jól hangzó elvei mögött a hagyományos munkajogok és kollektív alkurendszerek gyengülhetnek. [4] A fejlett országok tapasztalatait elemzők előtt egyaránt ismertek un. "jó" és "rossz gyakorlatok". Az előbbi esetben a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása előmozdítja, szélesebb körűvé és intenzívebbé teszi a társadalmi párbeszédet, az utóbbi esetben viszont eszközként szolgál a korábban már intézményesült munkaügyi kapcsolatok gyengítésére, szereplőinek háttérbeszorítására.

A vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának előmozdítása és az erre irányuló kormányzati törekvések kialakítása kapcsán fontosnak tartjuk, hogy a foglalkoztatás rendszerében és folyamataiban a munkajogi és az etikai felelősség, az állami felelősségvállalás és a munkáltatók felelőssége valamint viszonyuk legyen pontosan körülírt és beazonosítható. Egészítsék ki egymást, építsenek egymásra! A vállalkozások szociális felelősségét jelző normák és társadalmi elvárások alkossanak átlátható rendszert, legyenek ellenőrizhetők és amennyiben ebben a szociális partnerek egyetértenek, akár kikényszeríthetők is.

A Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatója, Odile Quintin a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását 2004-ben áttekintő kötet előszavában úgy fogalmaz, hogy "a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása a haladás és az innováció olyan új eleme, amely a társadalmi, a környezeti és a gazdasági dimenziót a társadalmi kulcsszereplők (key stake-holders) párbeszédére alapozva integrálja. Szerepe abban áll, hogy jobb társadalmi és gazdasági irányítást eredményez, hogy egyaránt javítja az élet és munka feltételeket valamint a vállalatok versenyképességét". A kormányzati felelősséget a vállalkozások társadalmi felelősségét támogató politikák, szabályok, átláthatósági viszonyok, koherens társadalmi, gazdasági, pénzügyi szabályok, a fokozottabb társadalmi tudatosság felkeltésében és a mindezt előmozdító társadalmi párbeszéd kialakításában jelölte meg.


A társadalmi felelősségvállalás területei

A vállalkozások társadalmi felelősségvállalását két dimenzióban szokták megítélni: belső viszonyaikban illetve tágabb, külső társadalmi kapcsolatrendszerükben. A belső társadalmi felelősség vállalás kiterjed a vállalkozások jóléti rendszerére, juttatásaira, a foglalkoztatottak képzésében - tágabban alkalmazkodóképességének, foglalkoztathatóságának megteremtésében - vállalt elkötelezettségére, valamint a munkavállalókkal és képviseleteikkel folytatott társadalmi párbeszéd intenzitására, a munkaügyi kapcsolatok rendezettségére irányuló törekvésekre.

A munkáltatói szociálpolitika jelentős mértékben megváltozott az elmúlt 15 évben és a (központosított tervgazdaságban) kötelező vállalati szintű szociálpolitikától a (piacgazdaságban szokásos) vállalati humán erőforrás gazdálkodás felé tolódott el. A munkaügyi törvényben és a foglalkoztatási törvényben előírt kötelező szociális ellátások mellett a magyar vállalatok számos önkéntes juttatást is kínálnak alkalmazottaiknak. Ezek között vannak egészségügyi, gyermekgondozási és közlekedési szolgáltatások, üdülési támogatások, valamint kedvező képzési lehetőségek. Számos, főleg nagy munkáltató kínál kiegészítő egészség- és nyugdíjbiztosítási hozzájárulást dolgozóinak, amely a társadalombiztosítási járulékok tekintetében kevésbé költséges, mint a béremelés.

A globalizáció kihívásai közepette fontos eleme a vállalakozók társadalmi felelősségének az is, hogy milyen eszközökkel, milyen módon biztosítják a foglalkoztatás struktúraváltását. A társadalmi felelősséggel végzett struktúraváltás számos "jó gyakorlatot" eredményezett a munkáltatói támogatással végrehajtott decentralizáció, "kiszerződés", átképzések, munkaerő-közvetítés, végkielégítési rendszereinek és szabályozásának kialakításában.

A tágabb vállalkozói felelősségvállalás igen széles gazdasági, társadalmi, kulturális körben nyilvánul meg. A felelős környezetvédelmi magatartás éppúgy része, mint a vállalkozások kulturális eseményeket, intézményeket szponzoráló kiadásai. Az oktatási és egészségügyi intézmények támogatása, az élsport vagy adott helyi közösségek sportolási lehetőségeinek biztosítása szintén fontos indikátorai a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának. [5] E téren széles körben ismertek a nagy cégek adományai, de kisebb helyi közösségekben, kisvárosokban, falvakban a kis és közép vállalkozások is fontos eszközökkel tudnak hozzájárulni a különböző társadalmilag fontos tevékenységek fenntartásához, fejlesztéséhez. Helyi és regionális szinten a társadalmi felelősséget vállaló - a helyi kulturális, oktatási és infrastrukturális fejlesztésekben részt vevő - munkáltatók munkájukban jó együttműködést alakíthatnak ki az önkormányzatokkal.


A vállalkozások társadalmi felelősségvállalását előmozdító szereplők és eszközök

A vállalkozások társadalmi felelősségének előmozdításában a munkaügyi kormányzat kezében levő fő eszközök a munkaügyi és foglalkoztatási jogszabályok, a különböző anyagi támogatások, az adókedvezmények és a szociális párbeszéd a munkáltatókkal. A vállalati szerkezetátalakítás, a beruházások és a munkahelyteremtés támogatására a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium képzést és továbbképzést segítő eszközöket működtet. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó OMMF hálózat ellenőrző funkciójának ellátása mellett egészségügyi és biztonsági kérdésekben tett ajánlásaival is előmozdítja a vállalkozások társadalmi felelősségét.

Itt jegyezzük meg, hogy Magyarországon a vállalkozások társadalmi felelősségének kérdése már a kilencvenes évek elejének gazdasági átalakulása során élesen megfogalmazódott, amikoris a munkaügy jogi szabályozása nehéz problémával kényszerült szembenézni: meg kellett alkotni a foglalkoztatás gyökeres átstrukturálásának szabályait, a munkáltatók elbocsátások és privatizáció esetén viselt társadalmi felelősségének keretével együtt. A munka törvénykönyve (1992) és a foglalkoztatási törvény (1991) előírja a társaságok alkalmazottaikkal szembeni legfontosabb szociális kötelezettségeit. A szociálisan felelős vállalati szerkezetátalakítás előkelő helyen szerepelt az Országos Érdekegyeztető Tanács - az országos szintű szociális párbeszéd tripartit intézménye - napirendjén a kilencvenes évek teljes időszakában, amikor az állami vállalatok nagyobbik részének privatizációja lezajlott.

A szociálisan felelős munkahelyteremtő beruházások támogatása fontos kormányzati eszköz a vállalakozói felelősség ösztönzésére. A köztulajdon magánosítása során számos - foglalkoztatási, környezetvédelmi, munkaügyi - követelményt támasztottak a kormányok a befektetőkkel szemben. A zöldmezős beruházások esetében az állami képzési és átképzési támogatások, az adókedvezmények hozzáférhetősége is döntően foglalkoztatási mutatókhoz kapcsolódott. E téren a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium ez évtől kezdeményezi, hogy a különböző kormányzati támogatásokat csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bíró vállalkozások kaphassanak.
A magyar Foglalkoztatási Akcióterv keretében a 2004. évi CXXIII. törvény alapján 2005. január 1-től az érintett munkavállalók társadalombiztosítási járuléka 50%-ának 9 hónapra, a Munkaerőpiaci Alap terhére történő átvállalásával arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy alkalmazzanak hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozókat, pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, gyermeküket nevelő fiatal anyákat és 50 évnél idősebb embereket.


A kilencvenes évek végétől néhány nagyvállalat megindította az első "Corporate Social Responsibility" projekteket. Olyan gazdálkodói szervezetek, mint a Joint Venture Association és a Magyar Menedzser Szövetség számos fórumot szervezett a vállalakozói felelősségvállalással kapcsolatos tudatosság felkeltése céljából. A szakszervezetek is bekapcsolódtak ilyen projektek megvalósításába azoknál a nagyvállalatoknál (többek között a Mol, Matáv, Dunaferr esetei ismertek), ahol a menedzsment is elkötelezte magát e koncepció mellett.

Egy kollektív szerződésekről a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által készített elemzés kimutatta, hogy a vállalkozások társadalmi felelősségének elemei főleg három területen jelentkeznek. Az első a munkaszervezés és a túlmunka ellenőrzése. A belső társadalmi felelősség másik területe a tömeges elbocsátások szabályozásával függ össze. Végül, a kollektív szerződések egyik "hagyományos" témája, a képzés, amely egyaránt javítja a vállalatok versenyképességét és a dolgozók foglalkoztathatóságát.

Az ágazati szintű szociális párbeszéd bizottságok, amelyek 2004-ben kezdték meg tevékenységüket, közvetlen kommunikációs lehetőségeket teremtettek a munkáltatók és a munkavállalók között a vállalkozások társadalmi felelőssége témáiban is.
A munkáltatók képviseleti szerveiken keresztül számos tripartit fórumon vesznek részt, amelyek keretei között társadalmi felelősségvállalásuk megnyilvánulhat. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete a munkáltatók, a munkavállalók (ill. a munkáltatói és munkavállalói szövetségek) és a Kormány képviselőiből áll, akik a munkaerő-piaci intervenciókkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak, és ellenőrzik a munkáltatók és a munkavállalók által különféle munkaerő-piaci szakpolitikai intézkedésekre összegyűjtött pénzeszközök felosztását. A munkáltatók képviseltetik magukat az Országos Felnőttképzési Tanácsban és a Fogyatékosügyi Tanácsban is.

A szociális felelősséget vállaló munkáltatók helyi és regionális szinten különféle fejlesztési partnerségekben vesznek részt az önkormányzatokkal, más helyi közintézményekkel és nem kormányzati szervezetekkel.

Fontos eszközei az uniós tapasztalatok szerint a felelősségvállalás előmozdításának azok az elismerések, díjak, amelyeket kormányzati vagy szakmai szervezetek ítélnek oda vállalkozásoknak. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (korábban a Szociális és Családügyi Minisztérium) 2002-től adományozza vállalatoknak a Családbarát Munkahely Díjat.

Egy másik cím a "Legjobb Munkahely", amelyet a munkavállalók által kitöltött - a munkakörülményeikkel, szakmai előmeneteli lehetőségeikkel, a családbarátsággal, a szakképzési lehetőségeikkel, a munkahelyi esélyegyenlőséggel való megelégedettségük szintjét mérő - kérdőív alapján ítélnek oda.

A Kormány különleges hangsúlyt helyez a munkáltatók társadalmi felelősségvállalására azokon a tárgyalásokon, amelyeket a tömeges elbocsátásokban érintettek mielőbbi újraalkalmazása érdekében folytat. A különösen nagyszámú dolgozót érintő tömeges elbocsátások esetén az illetékes munkaügyi központ a 6/1996. (VII.16) MüM rendelet vonatkozó szabályozása alapján együttműködési szerződéseket köt a munkáltatókkal. Ezek szabályozzák a Kormány által nyújtott pénzügyi támogatásokat, azok felhasználásának feltételeit, valamint a munkáltatók kötelességeit a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által működtetett eljárás során [6].


Javaslat a vállalkozások társadalmi felelősségét előmozdító és ösztönző kormányzati álláspont kialakítására

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ebben az évben intenzív párbeszédet kezdeményez a szociális partnerekkel, szakmai szervezetekkel, a gazdasági és társadalmi élet szereplőivel a vállalkozások társadalmi felelősségének kiterjesztése, elmélyítése érdekében. Saját foglalkoztatáspolitikai és felnőttképzési célkitűzéseiben, munkahelyteremtő törekvéseiben is jelentős szerepet szán a társadalomnak felelős vállalkozói magatartás ösztönzésének. A vállalkozások társadalmi felelősségének tudatosítására és ennek széleskörű társadalmi elismerésére a minisztérium - széleskörű véleménycserére alapozva - különböző fórumokat és eszközöket javasol. Áttekintést készít a vállalakozók társadalmi felelősségvállalása kérdésben rendelkezésre álló hazai kezdeményezésekről és uniós tapasztalatokról. Szakmai találkozót kezdeményez kutatók, szakszervezetek és munkáltatók részvételével a témában.

Budapest 2005. április