Tájékoztató kampány a járadékszolgáltatásokról

A PSZÁF főigazgató-helyettese elmondta: a következő bő tíz évben mintegy 600 ezer ember válik jogosulttá arra, hogy pénztári megtakarításaiból életjáradékot vásároljon, dönteniük kell arról, milyen típusú szolgáltatást vegyenek igénybe. Az ügyfelek azonban kevés információval rendelkeznek az életjáradékokról. A felügyelet célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse ezeket a konstrukciókat, s felhívja a figyelmet arra, hogy az öngondoskodásnak nem csak a megtakarítások felhalmozása, hanem azok megfelelő felhasználása is része.

Sokféle lehetőség

A nyugdíjas kori megélhetést többféle járadék megvásárlásával is segíteni lehet, ezek közé tartozik a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári járadék mellett a járadéktípusú életbiztosítások járadéka és a lakásért életjáradék szerződések keretében folyósított életjáradék is. Az életjáradékokkal - különösen a nyugdíjpénztári megtakarításból vásárolhatóakkal - kapcsolatban sok téves elképzelés alakult ki, aminek oka az lehet, hogy az ügyfelek ezeket az állami társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszer tulajdonságaival ruházzák fel.

A magán-nyugdíjpénztári járadékot a tb-nyugdíjjal összevetve érdemes tudni: az életjáradék 12 (a nyugdíj 13) havi; indexálása nem az inflációtól és a bérindextől, hanem a befektetés hozamától és a mortalitási mutatóktól függ; az indexálás szolgáltatónként eltérő lehet; az életjáradék mértéke elsődlegesen a tőkétől és a hátralévő várható élettartamtól függ, nem előre meghatározott formula szerint számítják; a megindult életjáradék nem örökölhető, vásárolható viszont kétszemélyes életjáradék is; a járadékbiztosítás tőkéje nem fogy el, mert a meghaltak tőkéjét átcsoportosítják, abból fedezik a sokáig élőknek történő kifizetéseket.

Még nem terjedt el az életjáradék

Bár Magyarországon tíz biztosítótársaság, egyesület összesen hétféle járadékbiztosítási konstrukciót is kínál, az ügyfelek kevéssé élnek e lehetőségekkel. Ebben a felügyelet szerint szerepet játszhat a hosszú távú öngondoskodási szemlélet hiánya; a relatív szegénység (keveseknek van elegendő tőkéjük megfelelő szintű járadék vásárlására); a tájékozatlanság és szubjektív okok (félelem attól, hogy korai halál esetén elvész a járadékvásárlásra fordított tőke nagy része). A felügyelet várakozásai szerint a járadékbiztosítási állomány akkor növekedhet meg jelentősebb mértékben, amikor a pénztártagok jelentős része eléri a nyugdíjkorhatárt, illetve amikor már a magán-nyugdíjpénztáraktól nyugdíjba menőknek kötelező lesz járadékot vásárolniuk. A PSZÁF adatai szerint 2020-ig közel 203 ezer magán-nyugdíjpénztári tag válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra, e tagok egyéni pénztári számláin 2006 végén közel 150 milliárd forint vagyont tartottak nyilván. A legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztárnak összesen bő 420 ezer olyan tagja van, akik 2020-ig nyugdíjasok lesznek.

A lakásért életjáradékot szolgáltató három társasággal eddig több mint négyezer ügyfél kötött szerződést, az ügyletek kapcsán érintett ingatlanvagyon értéke a társaságok nyilvános közlései szerint mintegy 40 milliárd forintra rúg. A felügyelet az ügyfelek biztonsága érdekében szükségesnek tartaná, hogy e társaságok működését külön jogszabály szabályozza, amit a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke az állampolgári jogok biztosával közösen 2006-ban kezdeményezett is. A jogszabály előkészítése folyamatban van.