Tárki: nincsenek túlterhelve a pedagógusok

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére, a Tárki-Tudok Tudásmenedzsment által tavaly ősszel elvégzett reprezentatív kutatás során 108 intézmény 3285 pedagógusát kérdezték meg. A felmérés szerint az iskolában eltöltött átlagosan 31 órában már benne foglaltatnak - a pedagógusok kötelező órái mellett - a külön óradíjjal fizetett túlórák is. Ugyanakkor az óraterhelés meglehetősen nagy szóródás mutatott. A megkérdezettek mintegy 10 százaléka a heti kötelező óraszámnál lényegesen kisebb terhelésről számolt be, minden második pedagógus heti 22-24 óráról. A válaszadók 30 százaléka viszont ennél lényegesen magasabb óraterhelést jelentett, az ő heti óraszámuk több mint 20 százalékkal meghaladja a központilag előírtat. A pedagógusok 40 százaléka számolt be arról, hogy önként vállal túlórát, 30 százalékuk pedig úgy nyilatkozott: a munkáltatója is előírt számára túlmunkát.

Az igazgatók tapasztalatai szerint a pedagógusok harmada csak a minimálisan szükséges időt tölti az iskola épületében, 50 százalékuk azonban az adminisztrációs feladatokat is rendre az iskola épületében végzi. A közoktatási intézmények elsöprő többségében nincs szabályozva, hogy a pedagógusok mennyi időt kötelesek az iskola épületében tölteni. A kutatás rámutatott arra is, hogy az iskolák 80 százalékában átlagosan normál terhelésnek vannak kitéve a tanárok, de ezen intézmények több mint felében jelentős iskolán belüli különbségek tapasztalhatók a munkaterhek elosztásában. A szakiskolákban - részben a munkaerőhiány miatt - átlagon felüli a tanárok leterheltsége, ezért ezekben az intézményekben jut a legkevesebb figyelem egy tanulóra, miközben szociális hátterük miatt az ide járók igénylik a legtöbb odafigyelést. Minden ötödik intézmény vezetője arról számolt be, hogy az iskolájában van betöltetlen pedagógus álláshely, ugyanakkor nagyon ritka az óraadók alkalmazása. Ezek az adatok nemcsak pedagógushiányra hívják fel a figyelmet, hanem arra is, hogy sok esetben nem találkozik a munkaerő-kereslet és a kínálat.

A többség nem vállal mellékállást

A kutatás szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusok 85 százalékának egyetlen munkahelye az az iskola, ahol főállásban alkalmazzák. A pedagógusok által iskolán kívüli munkavégzéssel, az órákra való felkészüléssel és dolgozatjavítással töltött idő akár 10 óra is lehet hetente. Ezt túlnyomórészt otthon végzik. Az otthoni munkaidővel a pedagógus szabadon gazdálkodik, azt nem kell nyilvántartani. Minél fiatalabb egy pedagógus, annál kisebb valószínűséggel megy be órát látogatni valamelyik kollégájához, illetve annál kisebb a valószínűsége annak, hogy részt vesz valamilyen szakmai szervezet, egyesület munkájában. Az igazgatók háromnegyede szerint az iskolán belüli munkaidő-terhelési problémák leghatékonyabb megoldása, ha a többet és jobban dolgozó pedagógusok többletteljesítményét anyagilag honorálják.

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a felmérést értékelve az MTI-nek csütörtökön azt mondta: a pedagógusok munkaterhelése "átlagosan rendben van, lényegében belefér a 40 órás munkahétbe". Hozzátette: az iskolai munkarend ugyanakkor sok szempontból másfajta szabályozást kíván. A felmérés azt mutatja, hogy a pedagógusoknak annyival van több munkaterhük a 40 óránál, amennyit saját maguk vállalnak fizetett túlóraként. Az oktatási intézmények többségében kialakult gyakorlat van arra nézve, mi az, amit az iskolán belül kell a tanítási órákon kívül elvégezni, s mi az, amit az iskolán kívül. A legtöbb intézmény rábízza a tanárra, hogy a munkának mekkora részét végzi az iskolában, illetve azon kívül.

Arató Gergely szerint arra ugyanakkor szükség van, hogy részben kiegyenlítődjenek a munkaterhek, ami alapvetően intézményvezetői feladat. Az államtitkár egyetértett azzal, amit az intézményvezetők mondtak, hogy elsősorban a pedagógusok jövedelmének fokozottabb differenciálására van szükség. Ez irányú lépéseket már tett a tárca, de a továbbiakban is fontos, hogy amennyire a források megengedik, biztosítsanak többletet a differenciálásra. Ha valóban rendelkezésre állnak többletforrások, ezeket erre kell fordítani és nem az óraszámok csökkentésére - közölte Arató Gergely. A felmérés eredményeinek tükrében a tárca tovább egyeztet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével arról, milyen további kérdések vizsgálatát tartják szükségesnek.