Tartós hiány a munkaerőpiacon
Három éven belül az európai gazdaság versenyképességéhez szükséges fejlett hálózati technológiával foglalkozó szakemberekből félmilliós hiány várható az öreg kontinensen.
A Cisco Systems megbízásából Európa 31 országában készített felmérés szerint jelenleg mintegy 160 ezer fővel kevesebb, a fejlett hálózati technológiákhoz értő szakember dolgozik, mint amennyire szükség lenne. Sokkal risztóbb azonban, hogy ez a szám 2008-ra félmillióra ugorhat. Ez a 2005-ös 8,0 százalékos hiányhoz képest 15,8 százalékos hiányt jelenthet majd - ráadásul a vizsgált országok harmadában több mint 20 százalékkal is meghaladhatja a kereslet a kínálatot. Mindez nemcsak a kontinensen hátráltathatja a cégek versenyképességét, hanem Európa is lemaradásba kerülhet a világ más piacaival szemben.
A felmérésben részt vevő 950 informatikai igazgató - akik minden szektort és vállalatméretet képviseltek - 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a hálózatok fontossága a jövőben tovább fokozódik, az általuk képviselt szervezeteknek pedig 60 százaléka alkalmaz hálózatot az üzleti folyamatok támogatására, az ügyfelekkel, beszállítókkal és egyéb partnerekkel való kommunikációra. Ugyanakkor hatalmas lehetőségek mutatkoznak a fejlődésre, hiszen a megkérdezett szervezetek 55 százalékában a munkatársak kevesebb, mint 20 százaléka rendelkezik hálózati hozzáféréssel, az egészségügy területén pedig egészen alacsony az internethasználat: a szervezetek 69 százaléka csak és kizárólag e-mailezésre használja a hálózatot.
Az ágazati lebontásban az internet előnyeit leginkább a távközlési vállalatok használják ki, nem meglepő módon, a kormányzati és honvédelmi szervek, valamint az oktatási intézmények 55-60 százaléka tartja kulcsfontosságú platformnak a hálózatot, míg a már említett egészségügyi szervezetek alig egyharmada osztja ezt a véleményt. Hogy a hálózati hozzáférés fejlesztése a korai szakaszában tart, mutatja az is, hogy az olyan EU-n kívüli országokban, mint Románia, Bulgária vagy Oroszország a munkavállalók 70 százalékának nincs hálózati hozzáférése, igaz ez nincs másképp a régi EU-tagországok dolgozóinak 54 százalékával sem.
A felmérés során megkérdezett szervezetek egyharmada vett fel az utóbbi tizenkét hónap során hálózati szakembert, s ezek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehéz volt megtalálni a megfelelő munkatársat. Érdekes, hogy a vállalat méretével arányosan válik egyre fontosabbá az iparági szereplők által támogatott szakképesítés, szemben az államilag elismert papírokkal. Ezzel szemben a közigazgatásban csaknem teljesen egyenlő a két különféle tudás elfogadottsága. Abban azonban a legtöbb résztvevő egyetértett, hogy az igényelt szaktudás mind Nyugat-, mind Kelet-Európában átalalakulóban van. A hálózatok egyéb infokommunikációs feladatokkal való bővülése miatt egyre sokrétűbb tudás kell ahhoz, hogy valaki megfelelően el tudja látni feladatkörét, s a szakemberek szerint az angol nyelv ismerete is elengedhetetlen a megfelelő munkavégzéshez.
A Cisco Hálózatai Akadémiai Program keretében Magyarországon jelenleg 82 helyszínen - köztük 2 büntetésvégrehajtási intézetben - 2 700 tanuló részesül hálózati ismereti oktatásban; az idei tanév végén mintegy 400 tanuló végez majd. A vezeték nélküli hálózatok rejtelmeibe 10 intézményben vezetik be a diákokat, és elindult egy kísérleti oktatási program is a hálózatbiztonságról is.
A felmérésben részt vevő 950 informatikai igazgató - akik minden szektort és vállalatméretet képviseltek - 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a hálózatok fontossága a jövőben tovább fokozódik, az általuk képviselt szervezeteknek pedig 60 százaléka alkalmaz hálózatot az üzleti folyamatok támogatására, az ügyfelekkel, beszállítókkal és egyéb partnerekkel való kommunikációra. Ugyanakkor hatalmas lehetőségek mutatkoznak a fejlődésre, hiszen a megkérdezett szervezetek 55 százalékában a munkatársak kevesebb, mint 20 százaléka rendelkezik hálózati hozzáféréssel, az egészségügy területén pedig egészen alacsony az internethasználat: a szervezetek 69 százaléka csak és kizárólag e-mailezésre használja a hálózatot.
Az ágazati lebontásban az internet előnyeit leginkább a távközlési vállalatok használják ki, nem meglepő módon, a kormányzati és honvédelmi szervek, valamint az oktatási intézmények 55-60 százaléka tartja kulcsfontosságú platformnak a hálózatot, míg a már említett egészségügyi szervezetek alig egyharmada osztja ezt a véleményt. Hogy a hálózati hozzáférés fejlesztése a korai szakaszában tart, mutatja az is, hogy az olyan EU-n kívüli országokban, mint Románia, Bulgária vagy Oroszország a munkavállalók 70 százalékának nincs hálózati hozzáférése, igaz ez nincs másképp a régi EU-tagországok dolgozóinak 54 százalékával sem.
A felmérés során megkérdezett szervezetek egyharmada vett fel az utóbbi tizenkét hónap során hálózati szakembert, s ezek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehéz volt megtalálni a megfelelő munkatársat. Érdekes, hogy a vállalat méretével arányosan válik egyre fontosabbá az iparági szereplők által támogatott szakképesítés, szemben az államilag elismert papírokkal. Ezzel szemben a közigazgatásban csaknem teljesen egyenlő a két különféle tudás elfogadottsága. Abban azonban a legtöbb résztvevő egyetértett, hogy az igényelt szaktudás mind Nyugat-, mind Kelet-Európában átalalakulóban van. A hálózatok egyéb infokommunikációs feladatokkal való bővülése miatt egyre sokrétűbb tudás kell ahhoz, hogy valaki megfelelően el tudja látni feladatkörét, s a szakemberek szerint az angol nyelv ismerete is elengedhetetlen a megfelelő munkavégzéshez.
A Cisco Hálózatai Akadémiai Program keretében Magyarországon jelenleg 82 helyszínen - köztük 2 büntetésvégrehajtási intézetben - 2 700 tanuló részesül hálózati ismereti oktatásban; az idei tanév végén mintegy 400 tanuló végez majd. A vezeték nélküli hálózatok rejtelmeibe 10 intézményben vezetik be a diákokat, és elindult egy kísérleti oktatási program is a hálózatbiztonságról is.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Izgalmas irodatúra az Irodaházak Éjszakáján