Természetes a hálapénz - főleg a jól keresőknek
A magyarok évente 73,4 milliárd forint hálapénzt adnak az egészségügyi ellátás különböző szintjein jobb ellátásban bízva - derült ki a Patika Egészségpénztár és a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége a Corvinus Egyetem marketing tanszékének munkatársaival közösen készített felméréséből.
Az 2.200 ember megkérdezésén alapuló kutatásból kiderült, hogy kórházakban adták a legtöbb hálapénzt, a legkevesebbet a gyógyszertárban "hálálkodtak" az emberek. A kutatók megjegyzik, hogy a patikai hálapénz a kisvárosok lakóira jellemző inkább, legalább is ők többet fordítanak ilyen célra.
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka keresett fel, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt.
A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szóródás az összegeket illetően, de átlagosan 28.500 forintot adtak az emberek a kórházban. A legkisebb adott összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandóak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kórházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, közülük mindössze 1 százaléka adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka keresett fel, közülük 19 százalék adott plusz pénzt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából 22 százalék adott hálapénzt. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy adott pénzt.
A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szóródás az összegeket illetően, de átlagosan 28.500 forintot adtak az emberek a kórházban. A legkisebb adott összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandóak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kórházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon