Tiltás a kicsiknek, kiskapu a nagyoknak? Airbnb-botrány Terézvárosban
Miközben 2026-tól betiltják a rövid távú lakáskiadást Terézvárosban, több nagy szállásüzemeltető panzióvá vagy hotellé minősítve tovább működhet. A döntés számos kisvállalkozás, valamint a budapesti turizmusban dolgozó több ezer ember megélhetését érinti, miközben egyre élesebb vita bontakozik ki arról, kik viselik valójában az Airbnb-tiltás terheit.

Terézvárosban 2026. január 1-jétől életbe lépett a rövid távú lakáskiadás teljes tiltása, miután a kerület vezetése egy 2024 szeptemberében lefolytatott, online lakossági szavazás eredményére hivatkozva döntött a szabályozás szigorításáról.
A döntést a kerület vezetése elsősorban lakhatási és életminőségi érvekkel indokolta, míg a szálláskiadók érdekképviseletei már a szavazás előtt arra figyelmeztettek: a teljes tiltás nemcsak a turizmust, hanem vállalkozások és munkavállalók ezreinek megélhetését sodorhatja veszélybe.
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége már 2024-ben azt hangsúlyozta: a budapesti Airbnb-piac nem homogén, és félrevezető kizárólag „nagybefektetői” problémaként kezelni.
Bár nincs hivatalos magyar statisztika arról, hogy az Airbnb-tulajdonosok mekkora része számít profi befektetőnek, az Inside Airbnb nyilvános adatai szerint Budapesten a hostok mintegy 13 százaléka rendelkezik több listázással. Ez arra utal, hogy a piac jelentős része továbbra is egy- vagy kétlakásos, kisvállalkozói működésre épül.
A szállásadók szerint a tiltás nem szünteti meg a buliturizmus problémáját, mert a nagy kapacitású hostelek és más, nem lakásalapú szállásformák tovább működhetnek, miközben az apartmanok túlnyomó többsége 2–4 fős, jellemzően párok és családok számára kiadott ingatlan.
Ajtójelölések és rendőri fellépés: hol húzódnak a határok?
A szabályozás életbe lépését követően konkrét hatósági fellépések váltották ki a legnagyobb felháborodást az érintettek körében. A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete szerint 2026. január 6-án fegyveres rendőrök és önkormányzati munkatársok jelentek meg egy VI. kerületi lakásban egy névtelen bejelentés nyomán – annak ellenére, hogy az adott szálláshely állításuk szerint évek óta bejelentve, jogszerűen működött és adót fizetett.
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete Facebook posztja szerint az egyesület különösen súlyosnak tartja azt a gyakorlatot, amelynek keretében eljárás megindításakor matricákkal jelölik meg a lakások ajtaját. A szervezet ezt történelmi párhuzamokat idéző, stigmatizáló módszerként értékeli, amely szerintük sérti az ártatlanság vélelmét és személyiségi jogi aggályokat vet fel.
Az egyesület azt is állítja, hogy az önkormányzat nyilvános felületein arra buzdítják a lakókat, hogy akár névtelenül jelentsék fel egymást, ha idegen nyelven beszélőket látnak egy társasházban. Ez különösen érzékeny kérdés Terézvárosban, ahol a lakók mintegy negyede külföldi.
A történtek nemcsak belföldön, hanem nemzetközi közösségi médiacsoportokban is visszhangot kaptak, ami a turisztikai szereplők szerint Budapest egészének megítélését ronthatja. Mint fogalmaztak: egy külföldi vendég számára nincs különbség Terézváros és Budapest között – az üzenet egységesen értelmeződik.
Reagált a rendőrség: „nem történt jogellenes intézkedés”
Az Economx megkeresésére a Budapest Rendőr-főkapitányság határozottan visszautasította, hogy jogellenes behatolás történt volna magánlakásba. Válaszuk szerint a rendőrök az önkormányzat felkérésére, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény keretei között nyújtottak segítséget, önálló intézkedést nem hajtottak végre, és szabályos szolgálati felszerelésben jártak el.
A rendőrség hangsúlyozta: feladataikat együttműködésben végzik az önkormányzatokkal, és kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján járnak el.
Ki nyer, ki veszít?
A szállásadók érdekképviseletei szerint a jelenlegi szabályozás elsődleges nyertese a hotelpiac, miközben a vesztesek főként az egy–két lakást kiadó családok és az őket kiszolgáló, turizmusból élő munkavállalók. Állításuk szerint az elmúlt években 17 új szálloda épült vagy épül a kerületben, részben korábbi lakófunkciójú ingatlanok helyén.
A vita így mára túlmutat az Airbnb kérdésén: lakhatás, helyi gazdaság, megélhetés és jogbiztonság kereszteződésébe került – olyan területre, ahol a következmények messze nem csak a VI. kerületben érezhetők.
NGM: díjmentes marad a szálláshely-minősítés
- olvassa el korábbi cikkünket!
kép: freepik
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?