Törvényileg határozzák meg, mi az igazság - a rendőrszakszervezetek háborognak

Balsai István (Fidesz), a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott törvényben mondaná ki: "a 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte".

A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza az MTI érdeklődésére azt mondta: felháborítónak tartják a törvényjavaslatot, amely évekre visszamenőleg egy hónapnyi időtartamra semmissé tenné a rendőrök által készített jelentéseket, az általuk tett tanúvallomásokat.

Mint mondta, a rendőr is "füllenthet", de a jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy ilyen esetben eljárás induljon a rendőr ellen, ám be kell tudni bizonyítani, hogy nem mondott igazat. Megítélése szerint azonban felháborító azt feltételezni, hogy az alatt az egy hónap alatt minden rendőr füllentett.

A törvényjavaslatot nemcsak a rendőrök elleni támadásnak veszik, hanem az igazságszolgáltatás elleni támadásnak is, hiszen ügyészi döntéseket, bírói ítéleteket kérdőjelez meg, és tesz semmissé - tette hozzá.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára arról beszélt, a javaslat nagyon kedvezőtlen hatással van a rendőri állományra. Kifejtette: a javaslat kimondaná a rendőrök kollektív bűnösségének elvét, de ha az egész rendőrséget bűnösnek nyilvánítják, akkor nem lehet elvárni, hogy a rendőr a jövőben éljen a törvény által biztosított jogosítványaival, vagyis nem fog intézkedni.

A főtitkár szerint ha elfogadják a semmisségi törvényt, utána bárki bármit elkövethet, csak azért, mert az eljárás alapja rendőri jelentés; vagyis, következmények nélkül maradhat jogsértés.

A Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke, Pach Dániel is úgy vélekedett, a törvényjavaslat elfogadhatatlan, mivel olyan alkotmányos alapelveket sért, mint a bírói függetlenség elve, az egyenlő elbánás elve, a jogbiztonság és az emberi méltóság. A szakszervezet ezért Pintér Sándor belügyminiszterhez és Kövér László házelnökhöz fordult, hogy lépjen fel a javaslattal szemben.
A miniszternek és a házelnöknek írt levelükben felhívják a figyelmet arra, hogy ha az elítéltet igazságosan, a valóságot tükröző bizonyítékok alapján ítélték el, akkor, ha felmentik, sérül az igazságszolgáltatás rendje és a valós bizonyítékokat (tanúvallomást, jelentést) tevő rendőr emberi méltósága, mivel tanúvallomását nem veszik figyelembe, így gyakorlatilag "nem veszik emberszámba".

Emlékeztettek arra is, hogy a rendőr jelentése közokiratnak minősül, de azzal szemben ellenbizonyításnak van helye, és ha a bíróság úgy találja, hogy az abban foglaltak nem valósak, akkor nem kötelesek figyelembe venni, ráadásul ha a tanú - akár civil, akár rendőr - a vallomásában szándékosan valótlant állít, akkor ellene büntetőeljárásnak van helye. - Ha törvényileg határozzuk meg, hogy mi az igazság, akkor a bíróságok függetlenségének elvét alapjaiban rengetjük meg - jegyezték meg.

Levelükben kitértek arra is, hogy a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelve hozza meg ítéletét, és a bíróság nem tehet különbséget a tanúvallomások értékelésekor a tanúk foglalkozása alapján, vagyis a törvényjavaslat véleményük szerint súlyosan diszkriminatív.

Úgy vélik, a törvényjavaslat és annak indokolása eleve azt feltételezi, hogy a rendőrök hamisan tanúskodtak, illetve a jelentéseikbe valótlan tényeket foglalva közokirat-hamisítást követtek el, ezzel a javaslat a kollektív bűnösség szellemét idézi. A szakszervezet nem tudja elfogadni az általánosítást, álláspontjuk szerint a hamis tanúzást és közokirat-hamisítást egyedi ügyekben indult büntetőeljárásokban kell felderíteni.

Az RVSZ szerint a törvényjavaslat nem teremti meg az egyén rehabilitációját sem, és nem állítja helyre az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat sem.

Úgy vélik, az egyéni rehabilitációt csak egyéni elbírálás alapján lehet elérni, erre alkalmas az a lehetőség, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adhat, illetve az eljárások újrafelvétele. Azt írják: a javaslat nem állítja vissza a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát sem, mivel a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy a rendőrök bűnözők, mert hatósági, bírósági eljárásban hazugságokat állítanak, a független bírókról kollektíven feltételezi, hogy minden vizsgálat nélkül ítélik el a vád alapján a gyanúsítottakat, az ügyészségről pedig azt, hogy vizsgálat nélkül "gyárt" vádiratokat.

Hangsúlyozzák: ha az Országgyűlés közkegyelmet kíván adni az akkori tömegtüntetésekben részt vevőknek, tegye meg, "de ez egy erkölcsi-politikai kérdés".