További 4,5 millió munkahely van veszélyben

Akár a 22 millióra is nőhet a munkanélküliek száma az euróövezetben az elkövetkező négy évben a mostani 17,4 millióról, ha nem történik összehangolt politikai irányváltás - közölte az ILO a "Foglalkoztatási válság az euróövezetben: trendek és politikai válaszok" című jelentésében. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy e nélkül az euróövezet összes országa szenvedni fog a munkanélküliségtől. - Nemcsak az Eurózóna van bajban, hanem az egész világgazdaságra átterjedhet ez a járvány - mondja Juan Somavia, az ILO főigazgatója.

"Ha nem kerül sor a reálgazdaságba történő befektetések növelését ösztönző célzott intézkedésekre, elmélyül a gazdasági válság, és soha nem indul be a foglalkoztatás növekedése. Emellett szükség van az egész világon elfogadott egységes álláspontra abban a kérdésben, hogy melyik út vezet a munkahelyteremtő növekedéshez és globalizációhoz. Ez fontos feladatot jelent az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a Bretton Woods-i rendszer és a G20 vezetői számára" - tette hozzá.

Az elhúzódó munkaerő-piaci válság következményei különösen súlyosak a fiatal álláskeresőkre nézve. A régió 17 országának több mint a felében nőtt a munkanélküliség 2010 óta, és több mint három millió a 15 és 24 év közötti fiatal munkanélküliek száma. Az euróövezetben a munkaképes korú emberek több mint egyharmada vagy munkanélküli, vagy kívül rekedt a munkaerőpiacon, és emelkedik a hosszú távú munkanélküliség.

Az erősebb gazdaságok is veszélyben vannak

A munkanélküliség különösen a dél-európai országokat sújtja, de Ausztria, Belgium, Németország, Luxemburg és Málta - az egyedüli országok, ahol nőtt a foglalkoztatottság 2008 óta - is mutatnak jeleket arra vonatkozólag, hogy nem várható a munkaerő-piaci helyzet további javulása.

További jelentős elbocsátásokat eredményezhet az, hogy több vállalat annak reményében tartotta meg dolgozóit, hogy a gazdasági feltételek javulnak. Ha azonban nem válnak be a várakozásaik, fenntarthatatlanná válik a dolgozók megtartása.

Minden jel arra mutat, hogy egy elhúzódó munkaerő-piaci válság előtt állunk, amely az euró stabilitásának veszélyeztetése mellett társadalmi feszültségekhez vezethet és csökkentheti az állampolgárok a bankokba, pénzügyi rendszerbe, nemzeti kormányokba, valamint az európai uniós intézményekbe vetett bizalmát - figyelmeztet a szervezet.

Van remény a javulásra?

Az ILO szerint egy munkahelyteremtést középpontba helyező, átfogó, és a reálgazdasági befektetéseket célzó eurózónás növekedési stratégiával javítani lehetne a helyzeten.

A lehetőség nem sokáig áll fenn. De az ILO Globális foglalkoztatási paktuma és a nemrégiben a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián közzétett Felhívás a fiatalokat érintő foglalkoztatási válság elleni fellépésre olyan politikák portfolióját kínálja, amelyekre a jövőben is támaszkodhatnak majd az euróövezeti országok.

A szervezet legfrissebb jelentésében rámutat, hogy a megszorítások gyengébb gazdasági növekedést, a hitelezés beszűküléséhez vezető romló banki mérlegeket, és ennek következtében a beruházások visszaesését és elbocsátásokat eredményeztek.

A jelentés rávilágít arra a problémára is, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott országokban egyre apad az álláskeresők támogatására szolgáló források mértéke. Ennek épp az ellenkezője érvényes az erősebb gazdaságokban. A szociális párbeszéd során az adóalap kiszélesítéséről született megállapodás segíthet a munkahelyteremtő programok szükség szerinti finanszírozásában.

Hogyan kerüljünk ki a megszorítások csapdájából?

- A pénzügyi rendszer helyreállítása azzal a feltétellel, hogy a kis cégek ismét kapjanak hitelt. Nemcsak igazságos lenne, ha a részvényesek fizetnék ki a mentőcsomagokat, hanem ez egyben azt is jelentené, hogy az adófizetőknek kevesebbet kellene fizetniük, és a jövőben kevesebb megszorító intézkedésre kerülne sor.

- A befektetések előmozdítása és az álláskeresők - főként a fiatal munkavállalók - támogatása. Az "ifjúsági garancia", amelynek költsége becslések szerint kevesebb lenne, mint az euróövezet kormánykiadásainak 0,5 százaléka, rövid időn belül megvalósulhatna. A finanszírozásához célszerű lenne újra meghatározni az Európai Strukturális Alapok legfontosabb célkitűzéseit, és mobilizálni az Európai Beruházási Bankot.

- Az euróövezethez tartozó országok versenyképességében meglévő különbségek kezelése. Ez új lehetőséget teremt arra, hogy a szociális párbeszéd révén biztosítsuk, hogy i) az erősebb gazdaságokban a dolgozók jövedelme a termelékenységgel arányosan nőjön; ii) a deficites országokban az ipari bázis növelését előmozdító politikák társuljanak a jövedelmek mérsékléséhez; és iii) megelőzzük a bérek és a munkavállalói jogok egyre fokozódó csökkenését.

A június végén az euróövezeti csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatot követően, valamint az Európai Bizottság stabilitásról, növekedésről és munkahelyekről szóló cselekvési terve és a Foglalkoztatási csomag kapcsán erősödött a koordináció. Ezeket a nyilatkozatokat azonban konkrét politikai lépéseknek kell követniük.

- Tekintettel a különböző országok által képviselt nézetekre, nem könnyű megegyezni egy ilyen összehangolt stratégiában. Ha azonban nem történik azonnali politikai irányváltás a dolgozók és vállalkozások bizalmának és támogatásának a visszaszerzése érdekében, nehéz lesz megvalósítani azokat a reformokat, amelyek képesek visszaállítani az euróövezetet a stabilitás és növekedés útjára - jelentette ki Raymond Torres, az ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója, és a jelentés vezető szerzője.