További kedvezménnyel segítenék a nagycsaládos nők nyugdíjba vonulását

Öt gyermek felnevelése esetén egy évvel, minden további gyermek esetén újabb egy-egy évvel csökkentené a nők nyugdíjjogosultsági idejét az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításához érkezett kormánypárti módosító indítvány, amelyet tizennégy kormánypárti képviselő jegyez.

A kormány javaslata - amelynek általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés - eredetileg azt mondja ki, hogy a jövő évtől öregségi nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idő is.

E szabályok szerint az öregségi nyugdíj ugyanakkor nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet.

Ezen változtatna tizenegy fideszes és három kereszténydemokrata képviselő úgy, hogy öt saját háztartásban nevelt gyermek után egy évvel, majd gyermekenként további egy évvel csökkentenék a nyugdíjhoz szükséges - csak kereső tevékenységgel megszerezhető - jogosultsági időt.

MSZP: 24 ezer helyett 4-6 ezer nő veheti igénybe az új nyugdíjkedvezményt

Az MSZP szerint a nők negyven évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége hasonlít Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényének történetéhez: az öreg halász kifogja a nagy halat, de mire kiér vele a partra, a cápák felfalják azt.

Nemény András és Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselők keddi sajtótájékoztatójukon azt mondták, hogy a kormány által becsültnél jóval kevesebb nő tudja majd igénybe venni a lehetőséget. Úgy vélték: 24 ezer helyett 4-6 ezer nő tud majd így elmenni nyugdíjba jövőre.

A képviselők kifogásolták, hogy a kormány a nyugdíjjárulék megemelésével 35-40 milliárd forintot szed be e célra, miközben becslések szerint az intézkedés csak 6-8 milliárd forintba kerül. Hozzátették: számon fogják kérni, hogy valóban erre fordítja-e a pénzt a kabinet.

Nemény András úgy látja, a Fidesz kampányígérete nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A javaslatot igazságtalannak és diszkriminatívnak nevezte. Példaként említette, hogy a diplomás nők rosszabbul járnak, mert öt évvel többet kell dolgozniuk.

Gúr Nándor hangsúlyozta: a törvényjavaslat akkor lenne korrekt, ha elismerné azt az időt is, amely alatt a nők szakmunkásképzésben vettek részt, felsőoktatásban tanultak, ápolási díjat vagy a munkanélküli ellátást kaptak.

Nemény András felhívta a figyelmet arra: a parlamenti vitában többször felrótták nekik a nyugdíjkorhatár emelését, de nem hangzott el olyan információ, hogy a kormányoldal ezt visszacsinálná.

Eltér a Költségvetési Tanács becslése is

A kormány által várt 2011-es 24 ezres létszám helyett a Költségvetési Tanács csak 9.100-zal számol, és megjegyzik, mivel az intézkedés költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása már jövőre is negatív, így nem felel meg a kötelező ellentételezési szabálynak, amelyet törvény rögzít.

A KT legfrissebb hatástanulmányából kiderül: a tanács azzal számol, hogy a jövő évi alig több mint 9000-es növekedés után a nyugdíjasok száma a törvénymódosítás miatt 2012-ben 15.100-zal, 2013-ban 20.900-zal és 2014-ben 23.700-zal nő.

A közvetett hatások között sorolja fel a tanács, hogy az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát: csökkenti a munka kínálatát. Ez azonban nem egy az egyben jelent foglalkoztatottság csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására.

Modellszámításaik szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság csökkenést az első évben.

A munkakínálat csökkenése feszesebbé teszi a munkapiacot, a munkaadók hajlandóak valamelyest magasabb bruttó béreket is fizetni. A megdráguló munkaköltségek alacsonyabb munkakereslethez is vezetnek. Ez pedig valamelyest csökkenti a GDP-t és mérsékli az inflációs nyomást. A GDP növekedésre gyakorolt negatív hatás 2011-2014 között 0,1 százalékra tehető, a versenyszféra foglalkoztatottság növekedése is 0,1 százalékkal lassul 2014-ig. A fogyasztás növekedése azonban alig változik, hiszen a bruttó bérek emelkedése többé kevésbé ellensúlyozza az alacsonyabb foglalkoztatottság miatti rendelkezésre álló jövedelem csökkenést - írja a tanács.

Az intézkedés közvetett költségvetési hatásai közül a
nemzetgazdasági bértömeg csökkenése miatt a személyi jövedelemadóból és a járulékokból származó bevételek néhány milliárd forinttal csökkennek az alappályához képest, a GDP növekedési ütemének kis visszaesése pedig a gazdálkodó szervezetek befizetéseit is némiképp csökkenti. A fogyasztáshoz kapcsolt adók lényegében szinten maradnak. Összesen a közvetett hatások eredménye 2011-ben még 1 milliárd forintnál kevesebb, a következő években pedig 3-4 milliárd forintos egyenlegromlás.