Tranzitországból befogadó országgá válik hazánk
Fel kell készülni arra, hogy a migráció terén Magyarország rövid időn belül tranzitországból befogadó országgá fog válni - hangsúlyozta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértője a Demos Magyarország Alapítvány által rendezett konferencián szerdán Budapesten.
Lévayné Fazekas Judit A bevándorlás jövője Magyarországon című tanácskozáson arról beszélt, hogy meg kell oldani a bevándorlók mind teljesebb integrációját, amire programot dolgoznak ki. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 170 ezer bevándorló tartózkodik, ami az ország lakosságának 1,7 százalékát teszi ki. A migrációs politikában, a migrációs stratégia kidolgozásánál fontos elemnek nevezte a demográfiai tényezők figyelembevételét, azt, hogy a magyarországi népesség 1980 óta mintegy hét százalékkal csökkent, s ez a tendencia az előrejelzések szerint folytatódni fog. Az emiatt kieső munkaerő pótlásának két iránya lehet - mutatott rá -, egyrészt a magyar állampolgárok munkához jutásának segítése, másrészt pedig a bevándorlás, amelyet segíteni kell azokon a területeken, ahol szükség van a munkaerőre.
Lévayné Fazekas Judit kitért arra, hogy a magyar társadalom - a hiedelmekkel ellentétben - a kevésbé befogadó társadalmak közé tartozik. Egy 2006-os európai kutatás során arra a kérdésre, hogy jót vagy rosszat tesz-e a gazdaságnak az elvándorlás, a magyarok adtak leginkább negatív választ. Egy másik felmérés során a magyarországi megkérdezettek közül tízből három ember nyilatkozott úgy, hogy egyetlenegy migránst sem kellene befogadni.
Kováts András, a Menedék, Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a menekültüggyel kapcsolatos jogalkotás során milyen érvrendszerek jelentek meg a politikában. Rámutatott, hogy míg az 1990-es évek elején a törvényalkotás során elhangzott politikusi megnyilvánulásokban nagyon hangsúlyos volt a munkaerő-piaci elem, a magyar munkaerő védelme, ez napjainkra áttolódott a biztonságpolitikára, az ország védelmére, a bűnözés és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.
A bevándorlással kapcsolatos megnyilatkozásokban hangsúlyosan jelenik meg határon túli magyarok kérdése. Megfigyelhető azonban, hogy elsősorban nem a szülőföldön maradás elve van a középpontban, inkább a bevándorlásban megadható könnyítések, a pozitív megkülönböztetés - mondta az igazgató.
Lévayné Fazekas Judit kitért arra, hogy a magyar társadalom - a hiedelmekkel ellentétben - a kevésbé befogadó társadalmak közé tartozik. Egy 2006-os európai kutatás során arra a kérdésre, hogy jót vagy rosszat tesz-e a gazdaságnak az elvándorlás, a magyarok adtak leginkább negatív választ. Egy másik felmérés során a magyarországi megkérdezettek közül tízből három ember nyilatkozott úgy, hogy egyetlenegy migránst sem kellene befogadni.
A politika is inkább csak félti hazánkat
Kováts András, a Menedék, Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a menekültüggyel kapcsolatos jogalkotás során milyen érvrendszerek jelentek meg a politikában. Rámutatott, hogy míg az 1990-es évek elején a törvényalkotás során elhangzott politikusi megnyilvánulásokban nagyon hangsúlyos volt a munkaerő-piaci elem, a magyar munkaerő védelme, ez napjainkra áttolódott a biztonságpolitikára, az ország védelmére, a bűnözés és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.
A bevándorlással kapcsolatos megnyilatkozásokban hangsúlyosan jelenik meg határon túli magyarok kérdése. Megfigyelhető azonban, hogy elsősorban nem a szülőföldön maradás elve van a középpontban, inkább a bevándorlásban megadható könnyítések, a pozitív megkülönböztetés - mondta az igazgató.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?