Új segélyezési rendszer: három év járulékmentesség a munkaadóknak

A Népszabadság értesülései szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban a napokban készült el a segélyezési rendszer korrekciójának alapkoncepciója. Az anyagot a hét második felében bocsátják társadalmi vitára. Az alapkoncepció részletes kidolgozása augusztus elejére várható, a törvényszövegek előkészítése pedig a parlament őszi ülésszakának elejére.

A lap úgy tudja, hogy az alapkoncepció elsősorban társadalompolitikai szempontból közelíti meg a problémát, vagyis nem foglalkozik az adó és a járulék kérdéskörével.

Az Út a munkához program alapkoncepciója kettéválasztja a segélyezettek körét a rendszeres szociális segélyben részesülők és a szociálisan foglalkoztatottak, vagyis rendelkezésre állási járadékban részesülők érintettjeire. Az előbbiek közé sorolják az ötvenöt év felettieket, az egészségügyi okok miatt munkára nem képeseket, a legalább három gyermeket egyedül nevelőket, illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott további személyi körbe tartozó érintetteket.

A rendelkezésre állási járadékban részesülő szociális foglalkoztatásban részt vevők közé azok tartoznak, akik munkára készek és képesek, illetve önkormányzati rendeletben nem mentesítettek. Az önkormányzat számukra évente képzési tervvel kiegészített közfoglalkoztatási tervet készít; szociális ellátásuk a felkínált munkalehetőség elutasítása esetén megszűnik. Utóbbiak közül a képzésben részt vevők jövedelempótló támogatásra jogosultak, a közfoglalkoztatásban részt vevők pedig közfoglalkoztatási bérre. Közfoglalkoztatási lehetőség hiányában rendelkezésre állási járadékot kapnak.

Növelni kell a munkahelyek számát is

A tárca alapkoncepciója szerint a foglalkoztatást bővítő elemek közt kiemelt helyen szerepel az a lehetőség, hogy a segélyezettek alkalmazását vállaló munkaadó három éven keresztül teljes járulékmentességet élvezhet - ez kizárólag új munkahelyek létesítése esetén járna. Ugyancsak a foglalkoztatás bővülését célozzák az uniós és hazai forrásból finanszírozott, várhatóan 5-10 ezer személyt elérő munkaerő-piaci programok, s további 2-3 ezer embert érinthetnek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kínált támogatott foglalkoztatási lehetőségek is. Hangsúlyt kapnak a szociális szövetkezetek, a tranzitfoglalkoztatás, de új munkalehetőségeket remélnek az önkormányzatok közcélú foglalkoztatásból eredő adminisztrációs többletfeladatainak ellátásából is. Utóbbi kapcsán 3000 hellyel számolnak.

A közcélú foglalkoztatás jövő évi forrásigénye körülbelül 45 milliárd forint. A szociális tárca számításai szerint a rendelkezésre álló források alapján 42 ezer ember éves, teljes munkaidős foglalkoztatása valósítható meg; hatórás foglalkoztatás esetén ez a szám 52 ezer fő lehet évente. A koncepcióban szerepel, hogy az uniós támogatással megvalósuló, 150 millió forint támogatási összeget meghaladó beruházások kivitelezése során kötelező lesz a munkaerőigény legalább tíz százalékát nyilvántartott álláskeresőkkel betölteni. Ez a számítások szerint további tízezer fő foglalkoztatását jelentheti. A közmunkaprogram keretében 8-10 ezer, a Start-programok (járulékmentesség) keretében 5-8 ezer fővel számol a szaktárca - ez összesen nyolcvanezer ember.

E mostani alapkoncepció a korábbiakhoz képest abban is más, hogy a 120 órás közcélú foglalkoztatásnál több munkavégzést és/vagy képzésben való részvételt is elvárnak a rendelkezési járadékon lévőtől. Tisztul a rendszeres szociális segélyezett és a regisztrált álláskereső fogalma, a közhasznú munka részben beleolvad a közcélú munkavégzésbe, a rendszeres szociális segélyezettek közfoglalkoztatási lehetősége és felelőssége pedig az önkormányzatokat terheli; igaz, ehhez lényegesen nagyobb támogatást is kapnak.

Népszabadság