Bértámogatás - ami már kifutott, és ami még igénybe vehető

A járulékkedvezmény már nem él
Elsőként jelentették be március 24-én, hogy egyes tevékenységekre járulékkedvezményt, illetve katamentességet biztosít az állam, de csak márciustól június végéig. Foglalkoztatói szempontból a járulékmentességre lehetett támaszkodni. Lényege az volt, hogy a munkáltatónak nem kellett megfizetnie a dolgozók bére után a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A munkavállalóktól pedig nem kellett levonni a járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot), a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot (maximum havi 7710 forintig) azonban igen, és az szja-t is. Ugyanez élt az egyéni vagy társas vállalkozókra is, saját maguk foglalkoztatása után.

A járulékkedvezmény gyakorlatilag lenullázta a munkáltatói közterheket, a dolgozóknál pedig növelte a nettót, ami főleg abban az esetben lehetett segítség, ha csökkentett munkaidőt és bért vezettek be a járvány negatív hatásai miatt. Menet közben bővítették a támogatható tevékenységek körét, viszont júliustól már nem vehető igénybe a járulékmentesség (és a kata-mentesség sem).

A munkahelymegtartó bértámogatás még igénybe vehető

A csökkentett munkaidős bértámogatás, avagy munkahelyteremtő bértámogatás április 16-tól elérhető. Lényege, hogy a dolgozóknál a csökkentett munkaidő miatti bérkiesést kompenzálja az állam - 70 százalékban, de csak három hónapig. A beadott és pozitívan elbírált igénylés esetén közvetlenül a dolgozók számlájára érkezik a támogatás. Első körben nem volt túl vonzó a munkáltatók számára a lehetőség, túl sok adminisztrációval és kötelezettséggel járt, ezért viszonylag hamar, 10 nappal kihirdetése után átírták a szabályokat, amik azóta is érvényben vannak. A főbb feltételek:
15-75 százalék közötti munkaidő-, illetve bércsökkentés esetén igényelhető a támogatás,

csak a támogatott dolgozókra van létszámtartási kötelezettség, 3+1 hónapra,

a támogatás alapja az alapbér (+felszolgálási díj), maximum 214 130 forint,

az egyéni fejlesztés nem kötelező, ha 50 százalék feletti a munkaidőkiesés.

A módosítás után már a kölcsönzött dolgozókra is igényelni lehetett a munkahelymegtartó bértámogatást. Az igénylést augusztus 31-ig lehet még benyújtani.

A munkahelyteremtő bértámogatás még él, de már nem a járvány miatt elvesztett munkahelyekre fókuszál

Május 18-tól jött a munkahelyteremtő bértámogatás, lényege az volt, hogy új dolgozók felvételét ösztönözte. A támogatás hat hónapra szólt, háromhavi továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, és legfeljebb havi 200 ezer forint lehetett havonta és dolgozónként. Majdnem a teljes bérköltségre igénybe lehetett venni (bruttó munkabér + szocho), a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás volt csak kivétel.

A maximális havi 200 ezer forintos támogatást bruttó 162 107 forintos bér mellett már ki lehetett meríteni, ami azt jelenti, hogy a minimálbéreseket szinte ingyen lehetett foglalkoztatni, de a magasabb keresetűek foglalkoztatásához is jelentős segítség lehetett a havi 200 ezer forint. A munkahelyteremtő bértámogatást azokra az újonnan felvett dolgozókra is igényelni lehetett, akiket korábban esetleg pont a járvány miatt küldött el a munkáltató, továbbá frissen alakult cég is élhetett a lehetőséggel. A létszámbővítési feltételt hat havi átlaglétszámhoz viszonyítva kellett teljesíteni.

Július 16-tól jelentős változás, hogy azóta már csak a hátrányos helyzetű álláskeresők felvétele esetén igényelhető támogatás. Hátrányos helyzetűnek az számít, aki már legalább 6 hónapja regisztrált álláskereső vagy 25 év alatti. Tehát már nem a járvány miatt állásukat elvesztőkre fókuszál a támogatás, hanem kizárólag a fiatalokra és a régebb óta állás nélkül lévőkre.

A szakmai anyagot az Abacus bérprogramot fejlesztő VT-Soft tanácsadói készítették.