Sérelemdíjat követelhetek, ha kirúgnak?
Személyiségi jog-e a munkához való jog, ha a sérelemdíj szempontjából vizsgáljuk? A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését.
A munkához való jog régen és most
A korábbi Alkotmányunk kimondta, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az Alkotmánybíróság egy 1994-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a munkához való jognak kétféle értelmezése van: az alanyi jogi értelemben vett munkához való jog és a szociális jogi értelemben vett munkához való jog. Az alanyi jogi értelmezés a rendszerváltást követően már nem alkalmazható, mivel az állam részéről lehetetlen annak biztosítása, hogy mindenkinek legyen kereső tevékenysége. A szociális jogi értelmezés azonban továbbra is él és a munka megszerzésének és megtartásának jogát jelenti.
Hatályos Alaptörvényünk - a fentiekkel összhangban - a munkához való jogot akként értelmezi, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Az általános értelemben vett személyiségi jog fogalmát sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem határozza meg, figyelemmel arra, hogy az uralkodó álláspont szerint annak tartalmát pontosan meghatározni nem lehet. Összefoglaló jelleggel a személyiségi jog magába foglalja az ember életét, testi épségét, méltóságát, és nem vagyoni értékeit. A hatályos Polgári Törvénykönyv kifejezetten nevesít egyes személyiségi jogokat (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog, a jóhírnév és a becsület védelme, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, stb.), amelyek közül több (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog) egyúttal alkotmányos alapjog is.
A Polgári Törvénykönyv indokolása szerint a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. Az indokolás kifejezetten kiemeli, hogy a törvény el kívánja kerülni, hogy a magánjogi kódex azokat az alkotmányos szabadságjogokat és nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogokat is tartalmazza, amelyeknek érvényesülését az államnak közjogi eszközökkel kell biztosítania, s amelyek védelmére a polgári jogi eszközök egyáltalán nem vagy csak kevéssé alkalmasak. Mindezek alapján kérdéses, hogy a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog, mint alkotmányos alapjog, személyiségi jognak minősül-e. Lássuk, hogy az ítélkezési gyakorlat miként látja ezt a kérdést.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Sérelemdíjat követelhetek, ha kirúgnak?
2. oldal - A munkához való jog megítélése az ítélkezési gyakorlatban
A korábbi Alkotmányunk kimondta, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az Alkotmánybíróság egy 1994-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a munkához való jognak kétféle értelmezése van: az alanyi jogi értelemben vett munkához való jog és a szociális jogi értelemben vett munkához való jog. Az alanyi jogi értelmezés a rendszerváltást követően már nem alkalmazható, mivel az állam részéről lehetetlen annak biztosítása, hogy mindenkinek legyen kereső tevékenysége. A szociális jogi értelmezés azonban továbbra is él és a munka megszerzésének és megtartásának jogát jelenti.
Hatályos Alaptörvényünk - a fentiekkel összhangban - a munkához való jogot akként értelmezi, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Alkotmányos alapjog, emberi jog, személyiségi jog
Az általános értelemben vett személyiségi jog fogalmát sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem határozza meg, figyelemmel arra, hogy az uralkodó álláspont szerint annak tartalmát pontosan meghatározni nem lehet. Összefoglaló jelleggel a személyiségi jog magába foglalja az ember életét, testi épségét, méltóságát, és nem vagyoni értékeit. A hatályos Polgári Törvénykönyv kifejezetten nevesít egyes személyiségi jogokat (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog, a jóhírnév és a becsület védelme, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, stb.), amelyek közül több (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog) egyúttal alkotmányos alapjog is.
A Polgári Törvénykönyv indokolása szerint a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. Az indokolás kifejezetten kiemeli, hogy a törvény el kívánja kerülni, hogy a magánjogi kódex azokat az alkotmányos szabadságjogokat és nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogokat is tartalmazza, amelyeknek érvényesülését az államnak közjogi eszközökkel kell biztosítania, s amelyek védelmére a polgári jogi eszközök egyáltalán nem vagy csak kevéssé alkalmasak. Mindezek alapján kérdéses, hogy a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog, mint alkotmányos alapjog, személyiségi jognak minősül-e. Lássuk, hogy az ítélkezési gyakorlat miként látja ezt a kérdést.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Sérelemdíjat követelhetek, ha kirúgnak?
2. oldal - A munkához való jog megítélése az ítélkezési gyakorlatban
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók