Újabb milliárdokat tolnak a Malévba az oroszok

A tartósan magas üzemanyagárak és a stagnáló kereslet miatt újabb pénz érkezik a Malévhez a 2007 tavaszán birtokon belülre került új tulajdonostól. A 49 százalékban Borisz Abramovics orosz üzletember tulajdonában lévő AirBridge Zrt. még idén várhatóan 12 millió eurót (mintegy 2,8 milliárd forint) meghaladó összeggel fogja megerősíteni a társaságot, mondta el az mfor.hu-nak Németh Krisztina, a Malév szóvivője.

Eddig égette a pénzt a Malév

Az orosz tulajdonos tavaly - két lépcsőben - húsz, illetve 18 millió eurót vitt be a cégbe, így az idei befizetéssel gyakorlatilag kipipálhatja a privatizációs szerződésben vállalt minimum ötvenmillió eurós tőkeemelést. A szóvivő szerint az eddig befolyt összeg a mindennapi működés fedezésére, valamint az elmúlt hónapokban bejelentett, a cég által korszakváltónak nevezett átalakítások finanszírozására ment el, s valószínűleg az idén befolyó pénz is hasonló célokat szolgál majd.

A radikális változtatások mielőbbi átvitele egyébként leginkább a tulajdonosok érdeke, hiszen a Malév az elmúlt években valóságos pénznyelőként működött. Míg azonban 2007-ig az olykor tízmilliárdos veszteségeket még közvetve az államnak kellett lenyelnie, addig a tavalyi rekordszintű, 14,7 milliárdos üzemi szintű mínusz már Abramovicséknak fájt - valószínűleg nem is kicsit. (Bár az adózás előtti eredmény 700 milliós nyereséget mutatott, ez csak egyszeri, privatizációs tranzakciós tételeknek köszönhető.)

Nem véletlen, hogy az orosz üzletember elsődleges célnak a veszteséges működés mielőbbi megszüntetését tekinti. Amennyiben az olajár idén a tavalyi szinten maradt volna, akkor ez talán sikerül is - legalábbis erre utal, hogy tavalyi üzemanyagárakkal számolva az üzemi eredmény jelenleg közel nullszaldós lenne 2007 első félévének 6,7 milliárd forintos mínuszával szemben, emelte ki Németh Krisztina.
A működés optimalizásából származó megtakarításokat azonban végül elvitték az égbe törő üzemanyagárak. A növekvő terhek nagyságát jelzi, hogy míg 2007 elején még kilencven dollár körül mozgott az amerikai nyersolaj hordónkénti ára, addig az idei első féléves brutális drágulás nyomán júliusban már a 145 dolláros határt is átlépte.

2009-re nyereséget várnak

S bár azóta enyhült a nyomás (szerdán már "csak" 118 dollárt adtak egy hordó olajért), további jelentős áresés nem várható. Így a Malév az idei évet is feltehetően sokmilliárdos üzemi szintű veszteséggel zárja, mégha az a vezetés reményei szerint mindenképpen kisebb is lesz a tavalyinál, az egy éve megkezdett ReMake programnak köszönhetően.

A jövő évben azonban a tervek szerint már éreztetik hatásukat a közelmúltban bejelentett hatékonyságnövelő intézkedések, s így "2009-ben már - még ha nem is magas - de pozitív üzemi eredménnyel számol a cég", tette hozzá a szóvivő.

A legnagyobb, mintegy kétmilliárdos költségmegtakarítást a 250 aktív dolgozót érintő, még idén ősszel megvalósuló csoportos elbocsátástól reméli a társaság. Igaz, ez idén még nem segít rajta, hiszen a végkielégítések körülbelül ugyanekkora egyszeri kiadással járnak majd.

Míg a tavalyi 120 fős leépítés adminisztratív területen valósult meg, addig most pilótáktól és légiutaskísérőktől válik meg nagy számban a cég. Ezen túl a csoportos létszámleépítés 150 fő, jogi állományban lévő dolgozót is érint, továbbá száz, eddig kölcsönzött munkaerőként foglalkoztatott légikísérőnek is búcsút intenek.

Eltűnnek a hosszú távú járatok

A leépítés egyenes következménye a transzatlanti szakaszokon közlekedő Boeing 767-es repülőgépek kivonásának, amitől 1,6 milliárd forint megtakarítást remél a menedzsment. „A hosszú távú járatok a korábbi alacsony üzemanyag-árak mellett is veszteségesek voltak, az árrobbanás azonban végleg megpecsételte sorsukat. Emiatt ma például egy B767-essel repült Budapest - New York - Budapest járat üzemeltetése utanként hétmillió forinttal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt” - magyarázta a hosszú távú járatok megszüntetésének szükségszerűségét Németh Krisztina.

A cég a jövőben a regionális útvonalakra, ezen belül is a növekvő kelet-európai piacokra csoportosítja át erőforrásait - azaz épp abban a térségben erősít, amely a hajdani Malév-vezér által irányított, tavaly a Malévhoz hasonlóan megközelítőleg hárommilliós utasszámot produkáló Wizz Air fő vadászterületének számít.

Az új stratégia részeként öt darab Boeing 737-est is kivonnak a forgalomból, s helyettük kisebb, a hasonló kapacitású jeteknél kevesebbet fogyasztó Bombardier Q400-as turbopropelleres gépeket vetnek majd be a rövid szakaszokon. Idén télen egyébként négy használt, 2012-től pedig négy új Q400-as fog forgalomba állni.

A szóvivő szerint a cserével mintegy 2,1 milliárd forintot takaríthat meg a cég a téli menetrendben. Amennyiben a kereslet csökken, akkor a B737-esek a téli időszakon túl is kénytelenek lesznek a földön maradni.

Csökkenő járatszám, stagnáló utasforgalom

A gépkivonások nyomán a téli menetrendben hárommal csökken majd a kínált célállomások száma 2007 teléhez képest, és némileg visszaesik a járatszám is, közölte Németh Krisztina. Hasonló negatív trend már a nyári menetrendben is megfigyelhető: ebben az időszakban 5,4 százalékkal, heti 564-re csökkent a járatok száma 2007 nyarához viszonyítva.

kapacitások visszafogását valószínűleg az is indokolta, hogy a Malév utasforgalma az előzetes tervekkel ellentétben idén gyakorlatilag stagnál. Az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) legfrissebb statisztikája szerint a magyar cégnél január és június között mindössze 0,2 százalékos bővülés volt, igaz, az AEA-légitársaságok összes utasszáma is csak csekély mértékben, mindössze két százalékkal növekedett. Ezzel kapcsolatban Németh Krisztina annyit jegyzett meg, hogy más, Ferihegyre közlekedő légitársaságok forgalma csökkenő tendenciát mutat.

Egyidejűleg a Malév-gépek telítettsége 1,1 százalékkal 64,4 százalékra mérséklődött, azaz a székek több mint egyharmada üresen maradt. Ezzel az eredménnyel a légitársaság az AEA-rangsor hátsó felében kapott csak helyet, mivel utasszám-növekedést tekintve a 35 tag közül mindössze nyolc társaság produkált a magyar cégnél is rosszabb eredményt.

Halállistán a Malév

A fentiek alapján talán nem véletlen, hogy – az Alitalia, a skandináv SAS, a görög Olympic és a lengyel LOT mellett – a Malév van nevesítve a The Times napokban megjelent légiipari "halállistáján". A tekintélyes angol napilap idézi Douglas McNeilt, a Blue Oar befektetési társaság elemzőjét, aki szerint összesen ötven légitársaság mehet csődbe vagy olvadhat be egy másik cégbe, amennyiben nem hajlandó még az eddiginél is drasztikusabb lépésekre.

újság elemzője, David Robertson kommentárjában megjegyzi: a mostani válságot csak a legerősebb légitársaságok, azaz az AirFrance/KLM, a British Airways, a Lufthansa, valamint a fapados piac két óriása, a Ryanair és az easyJet éli majd túl. Több tucat régi nemzeti légitársaság és kis fapados viszont nem fogja bírni a tartósan magas olajárakat, és kénytelen lesz bedobni a kulcsot.

A Malév a jelek szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje ezt a sorsot, és egy pénzégető, globális szinten gondolkodó, nagyvonalú mamutcégből egy lekarcsúsított, regionális piacokra koncentráló, de legalább önmagában is életképes vállalattá szervezi át magát. A jelenlegi körülmények között ez tűnik a legjobb forgatókönyvnek - a rosszabbak egyelőre a fiókban maradnak.