Újra módosult a megváltozott munkaképességű emberekre vonatkozó minősítés szabályzata

Szerinte az a baj, hogy míg korábban a jogszabályhoz kapcsolódó mellékletek részletesen tartalmazták azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján a hatóságok minősítették a betegeket, május 1-től ezt drasztikusan szűkítették, a három mellékletből egy maradt. Pedig ez alapján dől el, hogy egy megváltozott munkaképességű felnőttet "rehabilitálhatónak", azaz az egészségi és környezeti állapota alapján kisebb-nagyobb mértékben foglalkoztathatónak, esetleg rokkantnak, munkavégzésre alkalmatlannak minősít a szakértői bizottság. A besorolás a havi juttatást is meghatározza – tette hozzá.

A Belügyminisztérium a Népszava kérdésére állította: "csak racionalizáltak", „az összevont értékelési rendszer korábbi szempontjai nem, kizárólag az átfedések szűntek meg.”

Bernáthné Székely Julianna elmondta: május 1-től nincs meghatározva, hogy a foglalkozási és szociális szempontú vizsgálaton – amely kiterjed a képzettségi-, tanulmányi előzményekre, az érzelmi, családi és közösségi kapcsolatokra, a térség foglalkoztatási helyzetére –, mi alapján adható a 0, 1, 2, vagy 3 pont. A szakértő szerint a világos és követhető szabályok hiányában nehezebb lesz megérteni és vitatni a bizottság döntését, de a jogorvoslati eljárás is bonyolultabb lesz. Az érintetteknek nem lesz egyértelmű, hogy milyen alapon hozta meg a döntést hivatal, az esetleges hibák vagy hiányosságok indoklása, feltárása és orvoslása is lehetetlenné válik – mondta. 

A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011-es törvény vezette be az új szempontrendszert a rokkantsági szint megállapításához.