Változások a pótszabadságok körül

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy minden egyes foglalkoztatónak nyilatkoztatnia kell az összes jelenleg állományban lévő munkavállalóját, hogy a gyermekkel, a fogyatékos gyermekkel és a valamilyen egészségkárosodással rendelkező munkavállalók pótszabadságát meg tudja állapítani és a munkavállaló részére ki tudja adni.

Vegyük először a gyermek után járó pótszabadság megállapítását. Az új Mt. 118. § (1)(3) bekezdései alapján a 16 éven aluli gyermek(ek) után a munkavállaló részére pótszabadságot kell megállapítani melynek mértéke egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap.

Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke tartósan beteg/fogyatékos. Vagyis ahhoz, hogy a szóban forgó további pótszabadságra való jogosultság megállapítható legyen egyrészt nyilatkoztatni kell a munkavállalót, másrészt a munkavállalótól a nyilatkozaton felül olyan igazolás beszerzése is indokolt, mely alátámasztja, hogy a gyermek a fogyatékosnak minősül.

Az Mt. 294.§ (1) c) pontja szerint fogyatékos gyermeknek minősül, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Ezt a munkavállaló a Magyar Államkincstár által kiadott határozattal tudja igazolni. Fontos változás az is, hogy csak azon gyermekei kapcsán jogosult a munkavállaló pótszabadságra, akiket saját háztartásában nevel, vagyis pótszabadságokról szóló nyilatkozatokban célszerű erre is rákérdezni.

Teljesen új pótszabadság jogcím az egészségkárosodott munkavállalónak az Mt 120. §-a alapján járó évi öt nap pótszabadság. Azon túl, hogy erről nyilatkoztatjuk a munkavállalót, célszerű a rehabilitációs szakértői szerv megállapító határozatának másolatát a munkavállalótól bekérni.

HR DOC SHOP iratminta portál blog
www.hrblog.hu/hrdocshop/