Versenyképesebb tudást!

A kormány kiemelt célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzés modernizációja, a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének növelése - jól képzett, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberekre van szükség. E cél elérése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítását terjesztette elő, melyet a T. Ház decemberben fogadott el.

Az új kormány 2006. nyarán az SZMM feladatkörébe sorolta a szakképzés irányítását, a felnőttképzés pedig korábban is e tárca hatáskörébe tartozott. Ezért indokolt, hogy az eddig különálló szakképzés és felnőttképzés intézmény-rendszerét összehangolják, a forrásokat hatékonyabban használják fel, a két képzés rendszere átláthatóbb legyen. Ezért a módosítás nyomán a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét és a felnőttképzési célú keretet összevonják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyik támogatási cél hátrányt szenvedne.

A kormányzati struktúra nyári változása nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került. Indokolttá vált, hogy összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel, így szakmailag hatékonyabb, illetve takarékosabb munka folyhat e központi költségvetési intézményben. Ez az intézmény elvégzi a korábban két különálló szervezet eddigi munkáját, gondoskodik a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséből következő bevalláskezelésről, illetve a felnőttképzési támogatások lebonyolításáról, szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési jogköre lesz. Szintén a hatékonyabb, ésszerűbb munka a célja az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács összevonásának, az így kialakult új testület neve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács.

A piacképes tudást adó szakképzés egyik záloga, ha a szakképzésben nő a gazdasági kamarák szerepe. A módosítás gondoskodik arról, hogy ezentúl növekedjen a gazdasági kamarák hatásköre a szakmai vizsgáztatásban. Ezt szolgálta, hogy Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a szakképzési együttműködésről szóló keret-megállapodást írt alá december 8-án Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.

Folyamatban van a moduláris képzés bevezetése a szakképzésben. Ebben az új rendszerben egy-egy szakma ismeretanyagát egységekre (modulokra) bontják, így lesznek olyan egységek, amelyek több hasonló szakmához is használhatók. Ez lehetőséget ad arra, hogy újabb, rokon szakma elsajátításához akár a korábban elsajátított modulok fele is hasznosítható legyen. Így a szakképzés gyorsabb és jobban alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez. Ehhez az új szerkezetű szakképzéshez alkalmazkodik egy új szakmai felügyeleti rendszer. Ezért az OKJ bizottságok funkcióját a későbbiekben egy 30 tagú tanácsadó testület mintájára létrehozott bizottság veszi át. E testület munkájában az SZMM és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseletek képviselői vesznek részt, így a szakképzés területén jobban érvényesül a gazdasági szereplők és a szociális partnerek szerepe.

A törvénymódosítás átalakítja a saját dolgozók képzési támogatásának rendszerét. E változástól a kormányzat azt várja, hogy a mikro- és kisvállalkozások (hiszen a vállalkozások 80 százaléka tartozik ebbe a körbe) az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben képezik tovább saját dolgozóikat a szakképzési hozzájárulás terhére. A mikro- és kisvállalkozások által felhasználható kötelezettséghányad emelése nyomán a jövőben 200-500 millió forinttal többet fordítanak majd erre a célra a kis cégek is.

A törvénymódosítás növeli az ún. tanulószerződések számát. A módosítási javaslat értelmében ha a központi képzési programban meghatározott, a képzési idő több mint ötven százalékában adott gyakorlati képzőnél folyik a képzés, az csak tanulószerződés alapján végezhető. Tanulószerződést a képzés megkezdését követő első féléven belül csak nagyon szigorú törvényi előírások mentén bonthat fel a gazdálkodó szervezet, ha a kamarák gondoskodnak arról, hogy más gazdálkodási szervezettel újra megköthesse a szerződést a fiatal.

Fontos változás, hogy a közoktatásban résztvevő szakképző intézmények, iskolák a korábbinál egyszerűbben kaphatják meg az akkreditációt.

A kormányzati szervezet rendszerében bekövetkezett változások miatt átalakul a Felnőttképzési Akkreditáló testület, létszámát 15 főre csökkentik úgy, hogy a szaktárcák helyett a gazdaság szereplőinek képviselete erősödjön benne.