A magyar diákok átlag alatt teljesítenek

A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.

Az OECD-átlag kereken 500 pont, a magyar diákok azonban mindössze 472 pontot értek el.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia is megelőzte Magyarországot, amely csak Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban.

A lányok mindenhol sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, az OECD-átlagot tekintve 29 ponttal többet értek el a fiúknál. A legnagyobb különbségek Ausztráliában, Finnországban, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban voltak megfigyelhetőek, a legkisebbek pedig Kolumbiában, Costa Ricában és Peruban. Az eredmény ellentétben áll az egyéni problémamegoldást vizsgáló 2012-es PISA-felméréssel, amelyben általában a fiúk nyújtottak jobb teljesítményt.

A 24.hu által megkérdezett szakértő szerint ennek az az oka, hogy a feladatok távol álltak a magyar oktatástól. Míg utóbbiban költők életrajzát és történelmi dátumokat kell bemagolni, a PISA-tesztben két mesterséges intelligencia karaktert kellett koordinálni, és így közösen minél több kérdést megválaszolni egy Xandar nevű kitalált országról - írják.

A lap rávilágít, hogy míg az OECD országokban átlagosan 8 százalék ér el kimagasló eredményt, addig nálunk ez az arány 3 százalék, az OECD országokban átlagosan 6 százalék nem éri el a minimum elvárt szintet, nálunk a diákok 9 százaléka.

Arató Gergely, a DK szakpolitikusa a friss PISA-jelentésre utalva azt mondta, egy újabb nemzetközi oktatási felmérés bizonyítja, hogy a magyar oktatás "széthullik, lemarad". A mostani PISA-mérés egyik kérdése az egyéni és csoportos problémamegoldását mérte, ugyanis a kreativitás, a csoportos együttműködés képessége a legfontosabb elvárások közé tartozik a munkaerőpiacon - hangsúlyozta.

Különösen aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon a szociális helyzet is erősen hat az egyes diákok teljesítményére. A szegény gyermekek ugyanis sokkal rosszabb eredményt értek el, mint a jómódúak, vagyis az oktatás nem megszünteti, hanem tartósítja a különbségeket - mondta.

Arató Gergely szerint az oktatás romló teljesítménye a kormányzati oktatáspolitika következménye. Elvették a tankönyvválasztás, a tananyag megválasztásának szabadságát, eközben egy régimódi ismeretekkel telezsúfolt alaptantervet erőltetnek rá a túlterhelt diákokra, ahelyett, hogy megtanítanák őket a problémamegoldásra - értékelt.

MTI/24.hu