Veszélyben az asztalosok

"A közeljövőben várható román munkaerő-áramlással kapcsolatban igen pesszimista vagyok" - árulta el Cseh István, az Eger és Vidéke Ipartestületének elnöke. "Több, az iparos szektorokban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozás számára komoly hátránnyal járhat, hiszen előfordulhat, hogy alacsonyabb költséggel, és így olcsóbban tudják majd a román szakemberek ellátni a munkákat."

Az elnök véleménye szerint az olcsóbb munkaerő csupán a nagyobb vállalatoknak kedvez majd, de ők idáig is könnyebben tudtak érvényesülni, mint a kisebb cégek.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátok Országos Szakszövetségének (KISOSZ) elnöke ezzel szemben nem vár komoly következményeket Románia és Bulgária csatlakozásának kérdésében. "A kereskedelmi és a szolgáltató szektorban várható némi élénkülés, hiszen a cégek könnyebben átnyúlhatnak majd a határon, és mobilisabbak lesznek."

Az elnök kifejtette, hogy eddig is sok román vállalkozás települt Magyarországra, és ugyanígy a magyar cégek is kipróbálták magukat délkeleti szomszédunknál. A határok megszűnése csak élénkíti ezt a folyamatot, hiszen jóval könnyebb lesz mind a tőke, mind az áru szállítása. A jövőben tehát - Romániára és Magyarországra vonatkozóan - tovább nőhet a jelenlét egymás országában, amely mind a munkavállalókat, mind a vállalkozásokat érinti.

A hazánkba irányuló olcsóbb munkaerővel kapcsolatban Antalffy Gábor úgy vélekedett, vállalkozói szempontból előnyösebb, ha a munkaerőpiacon élénk a verseny. Az éremnek azonban két oldala van. Felmerül majd az a probléma, hogy mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik épp az erősödő verseny miatt nem tudnak majd elhelyezkedni. "A járulékterhek azért ilyen magasak nálunk, mert el kell tartani egy viszonylag széles munkanélküli réteget" - mondta az elnök. "Nemzetgazdasági szempontból tehát számítani lehet arra, hogy a beáramló olcsó munkaerő meglöki a munkanélküliek számát. Ennek költségeit pedig végeredményben ismét csak a vállalkozói réteg fizeti majd meg."

Cseh István felvetésére reagálva az elnök elismerte, hogy az iparos vállalkozók szempontjából valóban van némi ok az aggodalomra. Úgy véli, a magyar szakképzés elmaradt kissé attól a szintől, amely kívánatos lenne, ráadásul megszűntek bizonyos szakmák. Ez a helyzet főleg a faipari szakmáknál - amilyen például a bútorasztalosok, vagy az ács - alakult ki. Az ő számukra valóban konkurenciát jelenthet az esetlegesen Romániából ideáramló szakképzettek tömege.

"Ezzel kapcsolatban felmerül azonban az a kérdés, hogy egy román vállalkozó képes-e a magyar viszonyok között sikeres vállalkozást beindítani és működtetni" - fűzte hozzá Antalffy Gábor. "Azt gondolom, ez nem túl valószínű, a románokra inkább mint munkaerőre, s nem mint vállalkozókra kell számítani."

Minden eshetőségre felkészülve az elnök azt tanácsolja a cégeknek, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektessenek az innovációra, a kreativitásra, és általában az újszerű megoldások keresésére. Rövidesen az uniós források is elérhetőek lesznek, a pályázatok között kifejezetten a képzésre irányuló projektek is vannak. Fontos, hogy a cégek ezekre kiemelt figyelmet fordítsanak, hiszen előrejutásuk záloga lehet.

Korábban:

Románia lehet az új Eldorádó

Pályaudvarrá válhat Magyarország

Kitörési pont a hazai cégeknek Románia