Vulkánkitörés: bércsökkentés fenyegeti a dolgozókat
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatElbocsátás nem, csak - kölcsönös megegyezés híján - bércsökkentés fenyegeti azokat a munkavállalókat, akik az izlandi vulkánkitörés miatt felborult légi közlekedés miatt nem tudták időben felvenni a munkát.
A kérdés több ezer európait érint, aki a vulkáni hamufelhő miatt öt napja megbénult európai légi közlekedés okán nem tudott elutazni. Európában a dolgozókat nem lehet elbocsátani, mivel vis majorról van szó, nem pedig igazolatlan távolmaradásról.
Franciaországban a munkáltató nem bocsáthatja el alkalmazottját, ha az a légitársaság vagy az utazásszervező cég tanúsítványával, illetve repülőjegyével igazolja, hogy nem tudott munkahelyén megjelenni - mondta el Sylvain Niel munkaügyi jogász.
A munkáltató ugyanakkor nem köteles a teljes bért kifizetni, mert arra a legtöbb esetben a kollektív szerződés értelmében csak betegség miatti hiányzás esetén kötelezhető. A kölcsönös megegyezés azonban lehetséges - mondta az ügyvéd. A Medef, a legnagyobb munkáltatói szervezet szerint lehetségesek a kölcsönös megegyezések, és a munkáltatók rövidesen tárgyalni fognak az alkalmazottakkal, esetenként szóba jöhet szabadnapok levonása is.
Más európai országokban (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Finnország) nagyjából hasonló a helyzet. Németországban a munkajogászok azonban azt javasolják a munkavállalóknak, hogy haladéktalanul értesítsék helyzetükről telefonon vagy elektronikus levélben a munkáltatójukat.
A német törvények nem szabályozzák világosan a bérkérdést arra az esetre, ha a munkavállaló vis major miatt nem tud több napon át megjelenni a munkahelyén. A munkavállalók kérhetik a munkavállalótól a kiesett napok ledolgozását, esetleg levonhatják a szabadságukból, vagy arányosan csökkenthetik a bérüket. Az érintett munkavállalók az üzemi tanácshoz vagy az érdekvédelmi szervezethez fordulhatnak a kölcsönös megegyezés érdekében.
Hasonló megoldások lehetségesek Nagy-Britanniában is: James Willis, a Thomson Snel and Passmore ügyvédi iroda munkajogásza a Guardian című napilap keddi számában rámutatott, hogy a munkáltatók csökkenthetik a béreket, de "valójában ennél sokkal megértőbbek". A brit iparszövetség (CBI), az ország legnagyobb munkaadói szervezete eddig semmiféle felhívást nem adott ki a tagjainak az engedékenységre: "Ez minden vállalatnak a saját ügye" - közölte a CBI szóvivője.
Brendan Barber, a legnagyobb szakszervezet, a TUC főtitkára viszonyt kegyelmet kért a munkaadóktól, mondván, hogy szélsőséges lépés lenne a munkabérek megnyirbálása.
Dániában a gyáriparosok szövetsége körlevelet intézett a munkavállalókhoz, felszólítva őket, hogy kötelességük tájékoztatni a munkaadót, és visszatérésük előtt engedélyeztetni kell a további szabadság igénybe vételét, illetve a kiesett munkaidő pótlását. A munkaadó nem köteles fizetni a távollévő munkavállalóknak - mutatott rá a LO szakszervezet, amely azt tanácsolja az alkalmazottaknak, hogy próbáljanak megegyezni a munkaadóval.
Franciaországban a munkáltató nem bocsáthatja el alkalmazottját, ha az a légitársaság vagy az utazásszervező cég tanúsítványával, illetve repülőjegyével igazolja, hogy nem tudott munkahelyén megjelenni - mondta el Sylvain Niel munkaügyi jogász.
A munkáltató ugyanakkor nem köteles a teljes bért kifizetni, mert arra a legtöbb esetben a kollektív szerződés értelmében csak betegség miatti hiányzás esetén kötelezhető. A kölcsönös megegyezés azonban lehetséges - mondta az ügyvéd. A Medef, a legnagyobb munkáltatói szervezet szerint lehetségesek a kölcsönös megegyezések, és a munkáltatók rövidesen tárgyalni fognak az alkalmazottakkal, esetenként szóba jöhet szabadnapok levonása is.
Más európai országokban (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Finnország) nagyjából hasonló a helyzet. Németországban a munkajogászok azonban azt javasolják a munkavállalóknak, hogy haladéktalanul értesítsék helyzetükről telefonon vagy elektronikus levélben a munkáltatójukat.
A német törvények nem szabályozzák világosan a bérkérdést arra az esetre, ha a munkavállaló vis major miatt nem tud több napon át megjelenni a munkahelyén. A munkavállalók kérhetik a munkavállalótól a kiesett napok ledolgozását, esetleg levonhatják a szabadságukból, vagy arányosan csökkenthetik a bérüket. Az érintett munkavállalók az üzemi tanácshoz vagy az érdekvédelmi szervezethez fordulhatnak a kölcsönös megegyezés érdekében.
Hasonló megoldások lehetségesek Nagy-Britanniában is: James Willis, a Thomson Snel and Passmore ügyvédi iroda munkajogásza a Guardian című napilap keddi számában rámutatott, hogy a munkáltatók csökkenthetik a béreket, de "valójában ennél sokkal megértőbbek". A brit iparszövetség (CBI), az ország legnagyobb munkaadói szervezete eddig semmiféle felhívást nem adott ki a tagjainak az engedékenységre: "Ez minden vállalatnak a saját ügye" - közölte a CBI szóvivője.
Brendan Barber, a legnagyobb szakszervezet, a TUC főtitkára viszonyt kegyelmet kért a munkaadóktól, mondván, hogy szélsőséges lépés lenne a munkabérek megnyirbálása.
Dániában a gyáriparosok szövetsége körlevelet intézett a munkavállalókhoz, felszólítva őket, hogy kötelességük tájékoztatni a munkaadót, és visszatérésük előtt engedélyeztetni kell a további szabadság igénybe vételét, illetve a kiesett munkaidő pótlását. A munkaadó nem köteles fizetni a távollévő munkavállalóknak - mutatott rá a LO szakszervezet, amely azt tanácsolja az alkalmazottaknak, hogy próbáljanak megegyezni a munkaadóval.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc