EBRD: a járvány nagyobb puszítást okoz a munkaerőpiacon, mint a 2008-as válság

Az EBRD országaiban a lakosság sokkal jobban megérezte a járvány gazdasági hatását, mint Európa fejlettebb országaiban. Ebben a régióban a megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy személyesen is érintette a koronavírus-járvány, míg azokban a fejlett európai országokban, ahol jelentősebb ösztönző csomagokkal álltak elő a kormányok, 41 százalék állított hasonlót - derült ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Ifo Gazdaságkutató Intézet közös felméréséből.

Az EBRD országaiban a válaszadók átlag 15 százaléka mondta, hogy elvesztette a munkáját, ami több mint duplája a fejlett európai országokban mértnek. A családi vállalkozások megszüntetése szintén sokkal gyakoribb volt az EBRD országokban, ahol a háztartások 15 százalékára terjedt ki ez, míg Európa fejlett gazdaságaiban csak 2 százalékára.

A válság hatásának terhe aránytalanul jobban érintette az alacsonyabb iskolai végzettségűeket és az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozókat. A fiatalok és a kisebb cégeknél dolgozók körében szintén jellemzőbb volt a munkahelyek elvesztése a pandémia miatt.

A felmérés ugyanakkor megállapította, hogy az EBRD működési területén azok, akik az állami szektorban vagy állami tulajdonú vállalatnál dolgoztak a válság előtt, sokkal kisebb eséllyel veszítették el a munkájukat, mint a magánszektorban dolgozók - írja a Napi.hu.

Bár a munkahelyek elvesztése, különösen a vállalkozások megszüntetése, a mostani pandémia idején sokkal szélesebb körű, mint a 2008-09-es globális pénzügyi válság idején voltak, a munkahelymegőrzésekre indított kormányzati programok valamelyest segítettek. A munkabércsökkentés és a felfüggesztések is sokkal kevésbé jellemzőek a koronavírus-járvány alatt.

Az EBRD reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a magyar háztartásoknak 50,5 százalékát érintette a járvány gazdaságilag a 2020 februári felméréshez képest és 49,1 százalék mondta, hogy egyáltalán nem érintette a járvány.

A járvány miatt a megkérdezett magyarok 13,1 százaléka veszítette el a munkáját, 9,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy részesült a kormány munkahelymegőrző támogatásából, 9,2 százalékot küldtek fizetés nélküli szabadságra, 16,4 százalékuk dolgozott csökkentett munkaidőben, 8,7 százaléknál függesztették fel a bérek kifizetését, 19,3 százaléknak csökkentették a fizetését.

A megkérdezettek 10,1 százaléka mondta, hogy a válság miatt több munkaórát dolgozott, 15,2 százalék vállalt másodállást. Ezzel szemben 11 százalék mondta, hogy korábban nem dolgozott, de ebben az időben talált új állást.

A megkérdezettek 5,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy be kellett zárnia családi vállalkozását a járvány hatásai miatt. A megkérdezettek ötöde mondta azt, hogy a járvány hatására csökkentek az átutalásai és 4,8 százaléknak volt külföldről hazatért családtagja.