Munkakör-értékelési módszerek - Képesség és kompetencia módszer

Emellett alkalmazhatunk piaci adatokon alapuló megközelítést (a piaci bérekkel határozza meg a munkakör relatív értékét), képességeken alapuló megközelítést (a munkakörhöz szükséges emberi tulajdonságokat és képességeket vizsgálja), valamint szakértő cégek által kidolgozott módszereket (ezek többnyire a részletező módszerek továbbfejlesztett változatai).

D) Képesség- és Kompetencia Alapú Módszer

Ez a megközelítés a munkakör betöltéséhez szükséges képességeket és kompetenciákat helyezi a középpontba. A kompetenciák magukban foglalhatják a végzettséget, a gyakorlati tapasztalatot, a szakmai ismereteket, a készségeket és a viselkedési jellemzőket. A módszer lényege, hogy a munkaköröket különböző kompetenciaszintek alapján sorolják be, ezáltal egyértelművé téve a fejlődési lehetőségeket és a karrierutakat a munkavállalók számára.

A kompetencia alapú megközelítés alkalmazása hazánkban egyre elterjedtebb, különösen az alábbi területeken:

• Toborzás és kiválasztás: Ahelyett, hogy kizárólag a korábbi tapasztalatokra koncentrálnának, a vállalatok a jelöltek kompetenciáit mérik fel, hogy megtalálják a legalkalmasabb személyeket az adott munkakörre.

• Teljesítményértékelés: A teljesítményt a munkakörhöz szükséges kompetenciák birtoklása és alkalmazása alapján értékelik.

• Képzés és fejlesztés: A kompetencia alapú megközelítés segít azonosítani a fejlesztendő területeket, és célzott képzési programokat kidolgozni a munkavállalók számára.

• Karriermenedzsment: A kompetenciamodellek egyértelművé teszik a különböző karrierutakat és a fejlődési lehetőségeket a szervezeten belül.

A módszer előnyei:

• Objektívabb értékelés: A kompetenciák konkrétan definiálhatók és mérhetők, ami csökkenti a szubjektivitást az értékelésben.
• Fejlődésorientált: A módszer ösztönzi a munkavállalókat a folyamatos fejlődésre és a kompetenciáik bővítésére.
• Jobb illeszkedés: Segít a munkakörök és a munkavállalók képességeinek jobb összehangolásában.

A módszer hátrányai:

• Komplexitás: A kompetenciamodellek kidolgozása és alkalmazása időigényes és komplex feladat lehet.
• Állandó frissítés: A kompetenciák idővel változhatnak a technológiai fejlődés és a piaci igények változása miatt, ezért a modelleket rendszeresen frissíteni kell.

Alkalmazása Magyarországon:

Magyarországon a képesség- és kompetencia alapú megközelítés egyre fontosabb szerepet játszik a humánerőforrás-gazdálkodásban. A munkaerőpiaci verseny, a technológiai fejlődés és a munkavállalói elvárások változása miatt a vállalatoknak rugalmasnak és adaptívnak kell lenniük. A kompetencia alapú megközelítés segíthet a vállalatoknak abban, hogy megtalálják, fejlesszék és megtartsák a tehetséges munkavállalókat.