Itt van május 1-je: mit is ünneplünk ma pontosan?

Május elseje története szorosan összefonódik a munkások jogaiért folytatott küzdelemmel, különösen a 19. századi iparosodás idején kibontakozó munkásmozgalmakkal. Az ipari forradalom idején a gyári munkások gyakran napi 12–16 órát dolgoztak, alacsony bérért és rossz körülmények között. A munkásság egyre hangosabban követelte az emberhez méltóbb munkafeltételeket.

Chicagóban kezdődött

1886. május 1-jén az Egyesült Államokban több százezer munkás kezdett országos sztrájkba, a nyolcórás munkanap bevezetéséért. Chicagóban május 4-én tartották a leghíresebb tüntetést a Haymarket téren, amely erőszakba torkollott: ismeretlen elkövető bombát dobott a rendőrök közé, akik tüzet nyitottak. Többen meghaltak, több szakszervezeti vezetőt kivégeztek vagy börtönbe zártak.

Ez a véres esemény azonban nem gyengítette, hanem megerősítette a munkásmozgalmat. 1889-ben a II. Internacionálé (a nemzetközi munkásszervezet) Párizsban ülésezett, ahol május 1-jét a nemzetközi munkásosztály harci ünnepévé nyilvánították. Innentől kezdve világszerte ezen a napon tartottak sztrájkokat, felvonulásokat, demonstrációkat.

Ilyen volt az első Budapesten

Május 1-jét 1890-ben ünnepelték először nyilvánosan Budapesten. Az esemény a Városligetben zajlott – akkoriban ez volt a legnagyobb nyilvános tér a fővárosban. A több tízezresre becsült tömeg az Andrássy úton vonult ki zászlókkal és transzparensekkel, békésen, rendezett sorokban. A résztvevők között főként gyári munkások, cipészek, nyomdászok, építőmunkások és más kézműves iparágak dolgozói voltak.

Követeléseik:
- a nyolcórás munkanap bevezetése,
- a munkások jogainak bővítése,
- társadalombiztosítás, jobb munkakörülmények.

A demonstráció békeidőben példátlan méretű és szervezettségű volt. A rendőrség figyelte az eseményt, de nem történt rendbontás. Az akkori sajtó és a hatóságok is kénytelenek voltak elismerni a munkásmozgalom fegyelmezettségét és erejét. A konzervatív sajtó aggodalommal figyelte az eseményeket. A munkássajtó (pl. Népszava) lelkesen számolt be a demonstráció sikeréről.

Érdekesség: az 1890-es években május elseje még nem volt hivatalos szabadnap, így sok munkás a tüntetés miatt munkabeszüntetéssel vállalta a kockázatot.

A két világháború között, a Horthy-korszakban a rendszer inkább inkább tűrte, mintsem támogatta május elseje ünneplését. 

A második világháború után aztán hivatalos állami ünnep lett. Az első ilyen alkalomra 1946. május 1-jén került sor. Több százezer ember vonult fel: munkások, diákok, katonák, civil szervezetek, női egyesületek. A felvonulásra üzemekből, falvakból, egész országrészekből érkeztek emberek. A kommunista párt (MKP) erőteljesen szervezte az eseményt. Az ünnep a párt népszerűsítésének és tömegtámogatásának demonstrációja is volt. Bár az ország gazdaságilag még romokban hevert, a vezetők fontosnak tartották, hogy a május 1-i ünneppel megmutassák a jövőbe vetett hitet, és a dolgozó nép hatalmát hangsúlyozza.

A kommunista hatalomátvétel után, a negyvenes évek végétől tömeges felvonulások, pártrendezvények jellemezték az ünnepet – előbb kötelező, majd a késő Kádár-rendszerben már csak ajánlott részvétellel. A rendszerváltás után politikai tartalma háttérbe szorult, és inkább családi, szabadidős programok, majálisok jellemzik. Budapesten hagyományosan a Városligetben rendezik a legnagyobb majálist, ahol megjelennek a szakszervezetek és a baloldali pártok, ám a rendezvény inkább a családi kikapcsolódásról szól.

Nem mindenhol ünnep az EU-ban

A legtöbb EU-tagországban munkaszüneti nap május elseje. Van azonban három tagország, ahol nem: Dánia, Hollandia és Írország. 

Dániában ennek ellenére sok munkavállaló – különösen a közszférában és az ipari ágazatokban – kollektív szerződések alapján teljes vagy részleges szabadnapot kap ezen a napon. Így bár jogilag nem munkaszüneti nap, a gyakorlatban sokan nem dolgoznak.​

Hollandiában április 27-én tartják a Király Napját (Koningsdag), amely nemzeti ünnep, és a két dátum közelsége miatt nem vezettek be még egy szabadnapot. Emellett a munka ünnepe nem gyökerezett meg erősen a holland társadalomban, részben a hidegháborús időszak politikai távolságtartása miatt .​

Írországban sem hivatalos munkaszüneti nap május elseje. Azonban a május első hétfője, azaz a "May Day Bank Holiday" hivatalos szabadnap, amely gyakran kapcsolódik a munka ünnepéhez, idén ez május 5-én lesz. 

Az USA-ban és Kanadában nem ekkor van a munka ünnepe, hanem szeptember első hétfőjén (Labor Day) – részben azért, hogy elkerüljék a Haymarkethez kötődő szocialista tartalmakat.

És akadnak országok, városok, ahol nem mindig békés az ünnep (Spanyolország, Németország). Például Berlinben és Hamburgban május 1-je a társadalmi tüntetések napja is. Baloldali, antifasiszta, anarchista csoportok gyakran demonstrálnak – néha rendőri beavatkozásra is szükség van. Ez különösen igaz a berlini Kreuzberg kerületre, ahol évekig rendszeresen előfordultak május 1-i összecsapások ("Revolutionäre 1. Mai-Demo").