106 ezer felvételiző várja a ponthatárokat

A 106 ezer felvételizőből 71 ezren alapképzésre, 12 ezren pedig osztatlan mesterképzésre szeretnének bekerülni. Mindösszesen 91 ezer jelentkező pályázik állami ösztöndíjas helyekre, de csak egy részük örülhet a nap végén. Tavaly mintegy 75 ezren kerültek be egyenes ágon a felsőoktatásba, ami azt jelenti, hogy több mit 30 ezren csúsztak le a vágyott szakukról.

Azok számára sincs azonban minden veszve, akiknek ma nem sikerül bejutni, hiszen augusztusig van lehetőségük jelentkezni pótfelvételire, vagy akár választhatják az OKJ-s képzéseket is tanulmányaik folytatásához.

Tóth Réka, az országos hálózattal rendelkező Perfekt Zrt. oktatási szakértője szerint nem véletlen, hogy egyre többen választják középiskola után az OKJ-s képzési formát, hiszen rövid idő alatt szerezhetnek vele piacképes tudást, mégpedig olyan oktatóktól, akik maguk is aktívan dolgoznak a szakterületükön. Akár az elhelyezkedés a cél, akár a plusz pontok megszerzése, kiváló „B” terv is lehet egy érdeklődésünknek és kompetenciáinknak megfelelő OKJ-s képzés. Egy ilyen képzés rugalmas képzési időben elvégezhető, és a munkaerőpiacon alkalmazható tudást kínál. Ha pedig továbbra is a felsőoktatás a cél, és a szakképzés kapcsolódik vágyott szakunkhoz, remekül kiegészítheti az egyetemen
megszerzett elméleti ismereteinket vagy akár pluszpontokhoz is juthatunk segítségével.

Az oktatási szakértő szerint nem szabad elkapkodni a döntést az első sokk hatására, amikor kiderül, hogy a felvételi eljárásban nem sikerült bekerülnünk. Komoly hibát követhet el az, aki meggondolatlanul pótfelvételizik egy olyan szakra, amely nem igazán segíti elő karriertevét. Így akár éveket eltölthet olyan területen, amely nem motiválja. Ha úgy érezzük, hogy nincs meg a kellő elhivatottságunk a pótfelvételi során adódó lehetőségek iránt, jobban járunk, ha egy évet kihagyva, plusz pontokkal és plusz tudással felvértezve jövőre újra jelentkezünk a
vágyott szakra.