Az új „Óvodai nevelő” technikusi képzés kiemelkedő, bruttó 640 ezer forintos kezdő fizetéssel csábítja a fiatalokat, és gyors belépést kínál az óvodapedagógusi munkába. A program célja a súlyosbodó pedagógushiány enyhítése, és már most országszerte nagy az érdeklődés az ingyenes kollégiumi lehetőséggel induló szak iránt.

A B+N Referencia Zrt. és az Óbudai Egyetem együttműködésében új ösztöndíjprogram indul, amely három, kiemelkedő tehetségű hallgatót támogat 10 hónapon keresztül. A program célja, hogy a fiatal szakemberek tanulmányait támogassa az anyagi körülmények megkönnyítésével, illetve lehetőséget biztosítson számukra a gyakorlati tapasztalatszerzésre.

A megállapodás célja, hogy gyakorlatorientált tantervvel működhessen a szakmai utánpótlásképzés.

Bár az AI egyre több munkát képes elvégezni, nem minden iparág reagál egyformán a technológiai változásokra. A World Economic Forum adatai szerint a szoftverfejlesztés, az ügyfélszolgálat és a pénzügyi szektor a leginkább érintett, míg az építőipar a legellenállóbb. A Rakéta.hu cikkéből kiderül, mely területek maradhatnak viszonylag érintetlenek.

A pilóta képzésre augusztus 20-ig, a légijármű-karbantartó képzésre augusztus 31-ig lehet jelentkezni.

Pályaorientációs programokkal és kisfilmekkel népszerűsíti az építőipari szakmákat az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói körében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) - közölte az ÉVOSZ szerdán az MTI-vel.

Szakképzési ágazati tudásközpontok kialakítására öt szakképzési centrum nyert el összesen 21,4 milliárd forint támogatást a szakképzés további fejlesztése érdekében - jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban.

Oktatási központot hozott létre a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. a Ceglédi Szakképzési Centrummal együttműködésben. A tápiószelei gyárban működő Ganz Oktatási Központ Magyarországon is egyedülállónak számító, a transzformátor- és villamos forgógépgyártáshoz kapcsolódó tudásközpontot indít útjára, elősegítve az iparvállalat szakember-utánpótlását.

Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

A munkaerőpiacon váltani sokféleképpen lehet: munkahelyet, szakmát, iparágat, sőt még alkalmazottból vállalkozóvá is válhatunk. Milyen dilemmák merülnek fel a leggyakrabban? Melyek a működő utak és hol vár ránk a legtöbb akadály? Gárdus Zsuzsa karrier coach, a Jobsgarden ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.

Kikre és milyen készségekre lesz leginkább és legkevésbé szükség a következő öt évben? Mely munkakörök növekednek a leggyorsabban? A Világgazdasági Fórum a Future of Jobs Report 2025-ben összegyűjtötte azokat a tényezőket és trendeket, amelyek leginkább befolyásolják és alapvetően alakítják át a munkaerőpiacot a következő öt évben.

A cégeknél fontosabb szempont lett, hogy az állásra pályázó jelölt legyen etikus és gyorsan tanuljon, legyen meg benne a fejlődési igény. A munkaadók negatív előítéleteit - például életkor, nők 'férfias szakmákban" - a munkaerőhiány kezdte el lerombolni. Munkavállalói oldalon a rugalmas munkaidő, a home office lehetősége egyre fontosabb, ahogyan az ütemezett béremelések céges gyakorlata is. A 2024-es álláskeresési és munkahelyi trendekről Fazekas Éva álláskeresési tanácsadóval, a Jobangel blog írójával beszélgettünk. Első rész.

Lesz elég gyerek a szakképzésben, mi fog történni a hiányszakmákban, ki fogja megfelelő színvonalon oktatni a diákokat? Súlyos dilemmák előtt áll a szakképzés. Ezekről a kérdésekről beszélgettek a szakképzőcentrumok, a kamara és a vállalatok képviselői a közelmúltban.

Heti fizetés, étkezés és tisztálkodás biztosítása a munkahelyen és céges buszjárat. Többek között ezt biztosíthatják a cégek, a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalóknak, akiknek a munkába való bevonása gyakran nem könnyű, hiszen esetenként generációk maradtak ki a munka élményéből, ugyanakkor komoly társadalmi és gazdasági haszna is lehet. A hátrányos helyzetű, többségében roma emberek foglalkoztatási lehetőségeiről, működő gyakorlatokról beszéltek a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Roma Intergrációs Munkacsoport által szervezett webináriumon szakértők, akik a mindennapokban végzik a munkaszocializációt, segítik a reménybeli munkavállalókat és a foglalkoztatókat is egymásra találni, összehangolódni.