134 év múlva lehetnek egyenlőek a férfiak és a nők

A Világgazdasági Fórum által idén is kiadott Global Gender Gap Index évente felméri a nemek közötti paritás jelenlegi helyzetét és alakulását négy kulcsfontosságú dimenzióban ( gazdasági szerepvállalás, oktatásban való részvétel, egészség és életminőség, valamint politikai szerepvállalás). Ez a legrégebbi index, amely 2006-os indulása óta nyomon követi, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek egyes országok a nemek közötti egyenlőségért.

2024-ben a globális nemek közötti egyenlőtlenségi index 18. kiadása 146 gazdaságban méri fel a nemek közötti egyenlőség helyzetét, így a világ gazdaságainak kétharmadát felölelve nyerünk betekintést a nemek közötti egyenlőség alakulásába. Az index 0-100-as skálán méri a pontszámokat, és a pontszámok a paritás felé megtett távolságként értelmezhetők (azaz a nemek közötti egyenlőtlenségek százalékos arányában). 

Globális eredmények és a paritás eléréséhez szükséges idő

Jelen állapot szerint a nemek közötti egyenlőtlenség 2024-re vonatkozó globális összeredménye 146 országra vonatkozóan 68,5%-os lesz. A tavalyi kiadásban szereplő 143 országból álló állandó mintához képest a nemek közötti globális különbség 68,5%-ról 68,6%-ra javult, ami további 0,1 százalékpontot jelent. A 2006 és 2024 között folyamatosan vizsgált 101 országot figyelembe véve a különbség szintén 0,1 százalékpontot javult, és elérte a 68,6%-ot.

A legutóbbi kiadás óta nem történt érdemi, széles körű változás, ami gyakorlatilag lassítja a paritás elérésének ütemét. A jelenlegi adatok alapján a teljes paritás eléréséhez 134 évre lesz szükség – ez nagyjából öt generációval túlmutat a 2030-as Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goal SDG) egyezményes célkitűzésein.

• A 2024-es globális nemek közötti egyenlőtlenségi index azt mutatja, hogy bár egyetlen ország sem érte el a nemek közötti teljes egyenlőséget, az ebben a kiadásban szereplő gazdaságok 97%-a a 2006-os 85%-hoz képest a különbség több mint 60%-át megszüntette.
• Izland (93,5%) ismét az első helyen áll, és másfél évtizede vezeti az indexet. Továbbra is ez az egyetlen olyan gazdaság, amely a nemek közötti különbség több mint 90%-át megszüntette. A top 10-ben szereplő kilenc gazdaság közül nyolcban a különbség 80%-nál nagyobb mértékben csökkent.
• Az európai gazdaságok hét helyet foglalnak el a globális top 10-ből. Izland mellett ezek közé tartozik Finnország (2., 87,5%), Norvégia (3., 87,5%), Svédország (5., 81,6%), Németország (7., 81%), Írország (9., 80,2%) és Spanyolország (10., 79,7%). A fennmaradó három helyen Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség (Új-Zéland, 4., 83,5%), Latin-Amerika és a Karib-térség (Nicaragua, 6., 81,1%), valamint a Szaharától délre fekvő Afrika (Namíbia, 8., 80,5%) gazdaságai állnak. Litvánia (11., 79,3%) és Belgium (12., 79,3%) kiesett a top 10-ből, Spanyolország és Írország pedig +8, illetve +2 helyet javítva 2024-ben csatlakozik az élmezőnyhöz.
• A 2024-es indexben szereplő 146 gazdaságban a nemek közötti egészségügyi és megélhetésbeli szakadék 96%-kal, az oktatásban való részvétel és esélyegyenlőség terén 94,9%-kal, a gazdasági részvétel és esélyegyenlőség terén 60,5%-kal, a politikai szerepvállalás terén pedig 22,5%-kal csökkent.
• 2006 óta a 101 országból álló állandó minta alapján az alindexek különböző ütemben változnak. Összességében a legjelentősebb elmozdulás a politikai szerepvállalás terén következett be, ahol a paritás az elmúlt 18 kiadás során összesen 8,3 százalékponttal 22,8%-ra ugrott. A gazdasági részvétel és esélyek, valamint az oktatásban való részvétel terén a paritás 4,8, illetve 4,2 százalékponttal nőtt. Az egészség és megélhetés az egyetlen alindex, ahol 2006-hoz képest mérsékelt csökkenés következett be (-0,2 pont).
• Mivel az egyes részindexek alakulásának üteme befolyásolja a paritás elérésének ütemét, az idei eredmények 20 évre hosszabbították meg a paritásra való várakozást az oktatásban (+4 év 2023-tól) és a politikai szerepvállalás terén 169 évre (+7 év 2023-tól), ugyanakkor a gazdasági részvétel és esélyek terén 152 évre (-17 év 2023-tól) csökkentették a várakozási időt. A nemek közötti egészségügyi és megélhetési szakadék megszüntetésének ideje továbbra is meghatározatlan.

Regionális eredmények és a paritás eléréséhez szükséges idő

Európa vezeti a 2024-es regionális rangsort a nemek közötti egyenlőtlenségek tekintetében, mivel 2024-re a különbség 75%-át megszüntette, és 2006 óta összességében +6,2 százalékpontos javulást ért el. Az első öt európai gazdaság - Izland, Finnország, Norvégia, Svédország és Németország - mindegyike a globális top 10-ben szerepel. Bár a régió 40 gazdasága közül 21 a nemek közötti különbség több mint 75%-át megszüntette, az első és az utolsó helyezett közötti távolság nagyfokú régión belüli egyenlőtlenségeket jelez. A legelőkelőbb helyen álló Izland 29 százalékponttal vezet az utolsó helyen álló Törökország előtt. Európa szerény javulást mutat a gazdasági egyenlőség terén: a gazdasági részvétel és esélyek terén elért pontszáma enyhén, +0,4 százalékponttal emelkedett (67,8%). A régió oktatási nemek közötti egyenlőségi mutatója a harmadik legmagasabb (99,5%) a világon, míg az egészségügyi egyenlőség stagnál. A politikai egyenlőség Európában felfelé ívelő görbével fokozatosan az összes régió közül a legmagasabb pontszámot érte el 2024-re (36%).

A második helyen álló Észak-Amerika 74,8%-os nemek közötti egyenlőséget mutat. A harmadik helyen Latin-Amerika és a Karib-térség áll 74,2%-os nemek közötti egyenlőségi mutatóval. Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség a negyedik helyen áll 69,2%-os általános nemek közötti egyenlőségi mutatóval. Közép-Ázsia az ötödik helyen áll a nyolc régió közül 69,1%-os eredménnyel. A hatodik helyen a Szaharától délre fekvő Afrika áll 68,4%-os nemek közötti egyenlőségi mutatóval. 2024-ben Dél-Ázsia a hetedik helyen áll 63,7%-os nemek közötti egyenlőségi mutatóval, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 61,7%-os nemek közötti egyenlőségi mutatóval az utolsó helyen áll az összes régió között.

A nemek közötti különbségek alakulása a globális munkaerőpiacon

A munkaerőpiaci részvételben való paritás világszerte tovább javult a legutóbbi kiadás óta, a 2018-as szinteknél magasabbra emelkedett, és a 2006 óta nyomon követett gazdaságok állandó mintája esetében elérte a 65,7%-ot - a 2024-ben bevont országok esetében 66,7%-os összesített értéket mutat. A regionális eltérések azonban továbbra is azt mutatják, hogy miközben a nők munkaerőpiaci részvétele globális szinten javul, a paritás az egyes térségekben nagyon eltérő ütemben fejlődik. A globális munkanélküliség várhatóan növekedni fog az alacsonyabb jövedelmű gazdaságokban, és az álláshiány - a munkát keresők száma - szintén aránytalanul sok nőt érint.

A munkavállalói érdekvédelem és vállalatvezetés: A LinkedIn adatai szerint 2024-ben a nők munkaerő-aránya szinte minden iparágban és gazdaságban a férfiaké alatt marad: a nők a globális munkaerő 42%-át, a felsővezetők 31,7%-át teszik ki. A legmagasabb szintű pozíciók továbbra is korlátozottan elérhetőek a nők számára. Nők töltik be a belépési pozíciók közel felét, de a vezetői pozíciók mindössze egynegyedét képviselik. A korábbi években nőni kezdett a női vezetők száma, de ez az ígéretes tendencia 2023-ban 37,5%-ról 36,9%-ra romlani kezdett, majd 2024 elején tovább csökkent 36,4%-ra, a 2021-es szint alá. A LinkedIn kutatása szerint a romló makrogazdasági feltételek összefüggnek a nők felsővezetői pozícióba történő felvételének csökkenésével. Ugyanakkor minél magasabb a nők képviselete a munkaerőpiacon, annál ellenállóbbak a gazdasági visszaesés során bekövetkező megszorításokkal szemben.

A szakmai netwroking szerepe: A nemek közötti egyenlőséget a munkaerőpiacon mind hivatalos intézkedésekkel, például kvótákkal és politikákkal, mind pedig informális tényezőkkel, például szakmai kapcsolatrendszer építésével elő lehet mozdítani. A LinkedIn adatai szerint a férfiak jellemzően erősebb kapcsolatrendszerekkel rendelkeznek, mint a nők. Az erősebb kapcsolati hálók segítik a karrierépítést, a toborzók is gyakrabban keresik fel őket. Ugyanakkor pozitívum, hogy a nőknek több „weak”, azaz felszínesebb kapcsolatuk van, amely szintén előnyt jelenthet a karrierépítés során. 

Az igazságos ellátórendszerek szerepe

Jelentős különbségek vannak a régiók között és a régiókon belül a szülői szabadságban, a gyermeknevelésre vonatkozó formális rendelkezésekben, valamint ezek megítélésében. Az elmúlt 50 évben a szülési szabadság átlagos napjai 63-ról 107-re nőttek, az apasági szabadság napjai pedig kevesebb mint egy napról átlagosan kilenc napra emelkedtek. Ez azért fontos, mert a Világbank kutatása szerint a szabadságok kiosztásában a nagyobb egyenlőség pozitívan korrelál a nők magasabb munkaerőpiaci részvételével.

A LinkedIn adatai szerint 2016 óta nőtt a nők képviselete mind a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM), mind a nem STEM-munkaerőben, ugyanakkor a nők továbbra is alulreprezentáltak a STEM-szerepkörökben: a STEM-munkaerőnek mindössze 28,2%-át teszik ki, míg a nem STEM-szektorokban a munkaerő 47,3%-át. A STEM-foglalkozásokban a belépőszintű pozícióktól a vezetői pozíciókig tartó csökkenő tendencia a nők részarányában hangsúlyosabb, mint a nem STEM-foglalkozásokban. 

Nemek közötti különbségek a mesterséges intelligencia területén

Az AI-tehetségeket illetően a közelmúltbeli fejlemények ígéretesek. Mivel a technológia egyre inkább az üzleti átalakulás központi elemévé válik, a LinkedIn új adataiból kiderül, hogy az AI mérnöki területen a női tehetségek koncentrációja 2016 óta több mint kétszeresére nőtt. Bár a nők még mindig kisebb arányban vannak jelen az iparágban, mint a férfiak, az olyan ágazatokban, mint a technológia, az információ és a média, jelentősen nőtt a női AI-tehetségek száma. Iparági szinten a nemek közötti egyenlőség az AI iparági képviseletben fokozatosan nőtt az oktatás; a szakmai szolgáltatások; a gyártás; valamint a technológia, információ és média területén.

Kép: freepik

így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben