Megjelent: 7 éve

1988. évi I. TÖRVÉNY a közúti közlekedésről- Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

Tv. 29. § (1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatok tekintetében. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, illetve fejlesztés tekintetében is - amennyiben rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül.
(1a) Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, valamint a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - az állam javára és nevében jár el.
(1b) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül
a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt vagy kisajátított földrészlet,
b) - ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt és kisajátított földrészlet.
(1c) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(2) Az építtető - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével és a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljes körűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.
(2a) Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.
(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.
(3a) Az út létesítése során az építtető által a magyar állam részére megszerzett és az építtető vagyonkezelésében álló, útnak nem minősülő egyéb ingatlanon az építtető vagyonkezelői joga - a forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - megszűnik. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.
(3b) Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de lezárásra nem került ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3c) Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában megindított ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3d) A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a forgalomba helyezéssel e törvény erejénél fogva az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül, amely vagyonkezelő köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást.
(3e) A NIF Zrt. a vagyonkezelői jogának (3)-(3c) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(3f) A (3d) bekezdés szerinti értéknövelő beruházásnak az építtető és a vagyonkezelő közötti elszámolására a (3e) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy - a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél - a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.
(4a) A (3)-(3f) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a NIF Zrt. építtetői feladatokat helyi közút építése során lát el azzal, hogy a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magukban foglaló, önkormányzati tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a helyi önkormányzat vagyonkezelésébe kerül.
(5) A (3) és a (3c) bekezdés szerinti vagyonátadás mentes az adó- - ide nem értve az általános forgalmi adót - és illetékfizetési kötelezettség alól. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését - azaz ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezést - követően térítés nélkül veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.
(6) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt vagy kisajátított további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.
(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 45 nap.
(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.
(10) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.
(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében. A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák vonatkozásában.
(12) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(13) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további közlekedési célú beruházás - így különösen útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás - megvalósítására vonatkozó igényt a települési önkormányzat az útügyi építési engedélyezési eljárásban a helyi közútkezelési vagy tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételeként akkor terjeszthet elő, ha a településen a forgalomba helyezéstől számított egy éven belül - a közútépítés vagy közútfejlesztés részeként készült hatástanulmány szerint - a létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés a 25%-ot meghaladja, és
a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b) a jogszabályban foglalt környezeti határérték az útépítést követően nem teljesül.
(13a) Az önkormányzat hozzájárulását az építésügyi engedélyezést lefolytató hatóság megadottnak tekinti, ha
a) az önkormányzat az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozott a hozzájárulás megadásáról,
b) a (13) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn és az önkormányzat határidőben úgy nyilatkozott, hogy hozzájárulását nem adja meg vagy hozzájárulását feltételhez köti, vagy
c) a (13) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az önkormányzat a hozzájárulását olyan beruházás megvalósításához kötötte,
ca) amely nem alkalmas a forgalomcsökkentésre vagy a forgalomnövekedés káros hatásainak enyhítésére, vagy
cb) amelynek megvalósítása - akár műszaki adottságai, akár aránytalan költségei miatt - ellehetetlenítené a közútépítést, közútfejlesztést.
(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.
(14a) A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.
(15) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok kiépítése során építtetőként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.
Tv. 29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) A bírság
a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,
b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig terjedhet.
(3) A bírság ismételten kiszabható.
Tv. 29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást az engedélyezésről szóló jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. Ha az eljárás során a közlekedési hatóság záradékolt tervdokumentációt köteles kiadni vagy a sajátos közlekedési építmények forgalomba helyezése előtt helyszíni ellenőrzésre van szükség, a közlekedési hatóság az eredeti papír alapú tervdokumentációk benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott
a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, továbbá az ügyféli minőség vizsgálata nélkül azon személyek, mint, az ingatlantulajdonos, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik,
b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,
c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerős,
d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
e) az engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlanok területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével közvetlenül határos, vagy amelynek a kapubejárója az eljárás tárgyát képező útszakaszhoz közvetlenül csatlakozik.
(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az elsőfokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4) Az országos közutak forgalomba helyezése tárgyában hozott elsőfokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(5) Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az első fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt.
(6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított nyolc napon belül.
(7) Ha jogszabály az engedélyezési eljárás során helyszíni szemle tartását írja elő, a közmeghallgatás a helyszíni szemlével együtt lebonyolítható.
(8) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.
(9) A Kormány által kijelölt szervezet a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatokról nyilvántartást vezet.
Tv. 29/C. § Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtető a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.
Tv. 29/D. § Az építtető köteles a közúti projektek vonatkozásában közúti biztonsági hatásvizsgálatot és a tervezőtől és kivitelezőtől független közúti biztonsági auditot készíttetni a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.
Tv. 29/E. § (1) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(2) A közműszolgáltató - az országos közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.
(4) A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(5) Ha közműszolgáltató neki felróható módon a (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) Az országos közutak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező kiváltásra kerülő és a közutat ellátó közművek a hatósági eljárásban közcélúnak minősülnek.
(7) Országos közút fejlesztésével és felújításával kapcsolatban a közmű valamely elemének kiváltásával vagy fejlesztésével létrehozott közműelem a beruházás műszaki átadását követően, ingyenesen, e törvény erejénél fogva a közútfejlesztés, illetve felújítás megvalósítása előtti közműtulajdonos tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül, illetve abban marad. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni.
Tv. 29/F. § Az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre vonatkozó jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott műszaki előírásokat.
R. 20. § (1) Az R. 20. §-a a 104/1999. ( VII. 6.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. Az R. 20. §-ának (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Magánutat a közforgalom számára megnyitni csak abban az esetben szabad, ha az út a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek megfelel. Magánút közforgalom számára történő megnyitását, illetőleg a közforgalom elől történő elzárását engedélyező határozatban a közlekedési hatóság feltételeket állapíthat meg.
(3) Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására, az út tartozékainak eltávolítására és a földrészlet művelésre való alkalmassá tételére terjedhet ki.
R. 20/A. § Az R. 20/A. §-át a 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja, ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
R. 21. § Az R. 21. §-át a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Tv. 30. § Közút építése érdekében - az építtető kérelmére - az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési tilalom - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kivételesen, legfeljebb egy ízben öt, illetőleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.
Tv. 31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.
(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
R. 22. § Az R 22. §-át a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 2. számú melléklete hatályon kívül helyezte.
R. 23. § Nem kell a külön jogszabályban előírt útfejlesztési hozzájárulást fizetni annak, aki útépítési együttműködésben részt vesz, vagy akit útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteleztek.
R. 23/A. § (1) A Tv. 32. §-ának (3) bekezdésében szabályozott eljárás megindítására irányuló kérelmet indokolni kell. A kérelemhez - a 23/B. §-ban foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell:
a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom nagysága, a forgalom összetétele),
b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele, km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása, kategóriába sorolása),
c) az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát,
d) az átadó és az átvevő útkezelő előzetes megállapodását az átadás feltételeiről, az átmeneti intézkedésekről és az átadás-átvétellel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről,
e) az átadni kívánt út vagy útszakasz főbb műszaki és minőségi adatait.
(2) Az átvevő félnek kell a változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését kezdeményeznie és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérelmeznie.
R. 23/B. § (1) Ha a kérelmező a kérelemhez az útnyilvántartási adatokat nem csatolja, a közlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az útnyilvántartást vezető szervet.
(2) Ha a kérelmező a kérelemhez az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát nem csatolja, a közlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.
Tv. 32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési vagy területi önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.
(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhető épületek megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat, továbbá a közparkokban levő vagy azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, illetve a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára - helyi és országos közutak esetén térítés nélkül - történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Amennyiben a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat országos közúttá minősít, az érintett ingatlan tulajdonosa a közút tulajdonjogát országos közút esetén az államnak, helyi közút esetén az önkormányzatnak az egymás közötti - ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas - megállapodással köteles átadni.
(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani.
(5) A Tv. 32. § (5) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 25. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 3. § (4) bekezdés a) pontja.
(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.), amely a vagyonkezelői feladatokat közfeladatként látja el.
Tv. 32/A. § (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok kivételével a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVM NET Zrt.). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy az MVM NET Zrt. az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. Az MVM NET Zrt. által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.
(2) Az MVM NET Zrt. jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, valamint a NÚSZ Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. előzetes hozzájárulásával saját hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.
(3) A hasznosítás során az MVM NET Zrt. a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem veszélyeztetheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását az MVM NET Zrt. biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, a NÚSZ Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti hasznosítás mellett fennmaradó szabad kapacitás a hírközlési piacon történő értékesítés körében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai szerint hasznosítható. A szabad kapacitásért fizetett ellenérték nem lehet alacsonyabb a mindenkori piaci árnál.
(7) A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget az MVM NET Zrt. a (4) bekezdés szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat fejlesztésére köteles fordítani.
(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)-(7) bekezdésben foglaltak szerint, ingyenesen az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását - elszámolási kimutatással - az országos közutak építtetője és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi.
Tv. 33. § (1) E törvény szerint az út kezelői:
a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;
b) az a) pontban nem említett
ba) országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik vagy
bb) helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik;
c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő;
d) a külön jogszabályban meghatározott országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében
da) a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;
db) valamint a külön jogszabályban meghatározott kerékpározás céljára használt magánutak és útnak nem minősülő egyéb útvonalak mellett található kerékpáros útbaigazító táblák vonatkozásában a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet.
(2) A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet - amennyiben nem jogosult a pótdíjkövetelés behajtására - a felvételt köteles haladéktalanul átadni a pótdíj beszedésére jogosult szervezetnek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervek a felvételek készítéséhez és továbbításához közreműködőt vehetnek igénybe.
(4) A Tv. 33. § új (4) bekezdését a 2007: CLXXV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A Tv. 33. § (4) bekezdését a 2015: LXXXVII. törvény 4. §-a hatályon kívül helyezte.
(5) Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és - az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott - szolgáltatási színvonal biztosítását ellenőrzi.
(6) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek kötelesek az elektronikus díjszedési, díjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az elektronikus módon történő díjszedési-, díjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek:
a) a jogosult szervezetek munkavégzését a kezelésükben lévő útszakaszokon lehetővé tenni, a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat 15 napon belül kiadni,
b) a jogosult szervezetek tevékenységének ellátásához az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni,
c) a jogosult szervezetek erre irányuló kérése esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni.
(7) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok üzemeltetését a közút kezelője - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött megállapodásban foglaltak alapján - végzi.
(8) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok megvalósítása és üzemeltetése során az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek együttműködésére a (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
Tv. 33/A. § (1) A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.
(2) A Tv. 33/A. § (2) bekezdését a 2013: LXVII. törvény 37. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A Tv. 33/A. § (3) bekezdése a 2007: CLXXV. törvény 59. § (3) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lépett volna hatályba, azonban a 2008: C. törvény 30. § (4) bekezdésének c) pontja alapján nem lépett hatályba.
(4) A Tv. 33/A. § (4) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 158. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
(4a) A Tv. 33/A. § (4a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 158. § (2) bekezdés 1. pontja.
(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.
(5a) A használati díjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el mint költségvetési bevétel.
(5b) A használati díjból származó bevételt
a) nettó díjak összege,
b) általános forgalmi adó jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését a NÚSZ Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a NÚSZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.
Tv. 33/B. § (1) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.
(2) A Tv. 33/B. § (2) bekezdését a 2013: LXVII. törvény 37. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A használati díj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.
(4) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő valamennyi adatait, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó személyes adataira.
(5) Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek az érintett jármű üzemben tartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, illetve külföldi üzembentartók esetén az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.
(6) A Tv. 33/B. § (6) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 61. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
(7) A Tv. 33/B. § (7) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 61. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
(8) A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, valamint a NÚSZ Zrt. jogosult.
(9) A Tv. 33/B. § (9) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 60. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXVII. törvény 37. § (2) bekezdés c) pontja.
Tv. 33/C. § (1) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:
a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,
b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,
c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,
ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig a járművet - a 3,2 m szélességet, 22 m hosszúságot, 4,2 m magasságot és 70 tonna össztömeget meg nem haladó járművet legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani,
cb) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított szabályszegés esetén - ha az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésére nem került sor - a közigazgatási bírság kiszabása érdekében a bizonyítékok megküldésével együtt értesíteni az illetékes hatóságot,
d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,
e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az ellenőrzésre jogosult szervezet közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel.
(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából - egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján - jogosult átvenni a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt. Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.
Tv. 34. § (1) A közút kezelője - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.
(3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania.
(4) A közút megrongálódását a közút kezelője - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
(5) A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosságmentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.
(6) Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.
R. 24. § Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől - több vágány esetén a külső vágánytengelytől - számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig - annak hiányában négy-négy méter távolságig - a vasút üzemeltetőjének feladata.
R. 25. § A R. 25.§-át a 18/1992. (I.28.) Korm. rendelet 24.§-a hatályon kívül helyezte.
R. 26. § A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.
Tv. 35. § Az út kezelője431 a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk