Megjelent: 1 éve

57 évesen nyugdíjba mennének a magyarok

Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedését várják, a magyarok szeretnének már 60 év alatt nyugdíjba vonulni. Meglehetősen pesszimisták a magyarok a várható nyugdíj szempontjából: arra számítanak, hogy átlagosan a fizetésük 47 százalékát kapják majd kézhez, miután átlépik a korhatárt - derül ki a K&H biztos jövő indexéből.

A válaszadók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, azonban várokozásuk szerint ezt - a korhatár emelkedése miatt - majd csak 69 évesen tehetik majd meg.

Markáns különbségeket tárt fel a K&H legfrissebb biztos jövő indexe a megtakarítások, a nyugdíjba vonulás és az anyagi helyzet megítélését nézve. „Kedvező, hogy a második negyedévben a 30-59 éves korosztály 59 százaléka pozitívan értékelte jelenlegi anyagi helyzetét. A megtakarítással rendelkezők tábora pedig a 2017-es 63 százalékról 70 százalékra nőtt. Miközben a korábbi 37 százalékról 30 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek nincs semmilyen tartaléka” - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője. A K&H felmérése szerint a 30-59 éves korosztályban megtakarítással rendelkezők tartalékainak átlagos összege 1,2 millió forintra rúgott.

A fizetés 47 százalékával számolnak

Bár egyre többeknek van megtakarítása, a kutatásból kiderült, hogy 33 százaléknak kevesebb mint 500 ezer forintja van, 25 százalék 0,5-2,9 millió forinttal rendelkezik, míg mindössze 12 százaléknak van több mint 3 millió forintos többlete. Az érintettek több mint fele továbbra is konkrét cél nélkül takarékoskodik, leginkább biztonsági tartaléknak tekintik a felhalmozott összeget.

Így nem meglepő, hogy a magyarok átlagosan mindössze 6 hónapot tudnának átvészelni, ha jövedelem híján csak a megtakarításaikra támaszkodhatnának. A válaszadók 40 százaléka pedig maximum 1 hónapig tudna megélni. Kedvezőbbek a kilátások a fővárosban, ahol átlagosan 9 hónapig tudnák finanszírozni kiadásaikat.

Nyugdíjkilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy míg 2017-ben a megtakarítók 38 százaléka tett félre a nyugdíjas éveire, arányuk idén 29 százalékra olvadt. A teljes lakosságra vetítve - tehát a megtakarítással nem rendelkezőket is figyelembe véve - minden ötödik ember, azaz a lakosság 20 százaléka készül spórolással nyugdíjas éveire.

A K&H biztos jövő indexe szerint a megkérdezettek azt várják, hogy a mostani jövedelmük átlagosan 47 százalékát kapják nyugdíjasként. A válaszok azonban elég változatosak: 8 százalékuk szerint egyáltalán nem kapnak majd nyugdíjat, 13 százalékuk pedig nem tudja, hogy mire számíthat. Mindössze 5 százalék számol azzal, hogy a fizetésének 80-89 százalékához hozzájut a nyugdíjba vonulás után.

57 évesen szeretnének, de csak 69 évesen tudnak majd nyugdíjba menni

A biztos jövő index szerint a magyarok a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése ellenére inkább korábban hagynák abba a munkát: átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen tenné ugyanezt. A valóságban azonban arra számítanak, hogy átlagosan csak 69 évesen kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket, ez 4 évvel haladja meg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Bár a vágyak a korai nyugdíjazásról szólnak, a kutatásból kiderül az is, 78 százalék arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgozik majd bevételkiegészítésként.

Ezzel összefüggésben a jövőbeli egészségügyi állapotukat pozitívan látják a megkérdezettek: 44 százalék gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz és mindössze 17-17 százalék számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni ápolásra szorul majd. Ennek ellenére az egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalék betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen.

Minimum havi 243 ezer

A kutatásból az is kiderül, hogy mekkora összeggel lennének boldogok nyugdíjas korukban a magyarok: véleményük szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. Ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg azt az átlagos összeget, aminél kevesebből a válaszadók szerint egy nyugdíjas már nem tud megélni. A többség arra számít, hogy a mostani lakásában lakik nyugdíjasként is, 48 százalékuk viszont tart attól, hogy ennek fenntartása problémát okoz majd.

Kuruc Péter elmondta: a biztos jövő index szerint a többség tisztában van azzal, hogy lépnie kell: 78 százalék mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett fontos, hogy időben elkezdje az öngondoskodást, 74 százalék pedig jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy a nyugdíjjal foglalkozzon.

Márpedig a K&H Biztosító kalkulációi szerint aki 30 évesen havi 10 ezer forintos rendszeres megtakarítással készül a nyugdíjas éveire, az 10 millió forintra számíthat. Ezzel szemben aki 45 évesen lát neki a spórolásnak, ugyanezt az összeget havonta közel 30 ezer forinttal tudja csak elérni. A K&H Biztosító szakembere kiemelte, hogy a nyugdíjbiztosítás, mint az egyik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma egy jó alternatíva, hiszen a hozamokon felül az állami támogatás - egész pontosan adójóváírás - összege évenként elérheti a 130 ezer forintot.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nyugdíjprémium összege

A kifizetésre kerülő nyugdíjprémium összegét a 2019. évre várható GDP növekedés 4,6 százalékos mértékének 3,5-del csökkentett összege (1,1)... Teljes cikk

Nyugdíjkiegészítés

Ha az éves várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés és a januári nyugdíjemelés mértékének különbözete egy százalékpont alatti, akkor az... Teljes cikk

Nyugdíjkorhatár-emelés

Magyarország konvergencia programja szerint hazánkban az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik. Teljes cikk