A fegyveres testületek túlórapénzeinek megtartását javasolja a szakbizottság

Kósa Lajos elmondta: a jelenlegi - rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő - szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így - az előterjesztés elfogadása esetén - a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek.

Kósa Lajos kifejtette: az Európai Uniónak van egy általános foglalkoztatáspolitikai irányelve, amely meghatározza, mennyit lehet dolgozni. Magyarországon a 40 órás munkahéten felüli foglalkoztatásért szabadságot kell kiadni. A honvédelmi és rendvédelmi ágazatban erre hoztak egy átmeneti - ez év végéig hatályos - szabályozást, amely szerint a fegyveres testületekben dönteni lehetett arról, hogy szabadságban vagy pénzben kérik az ellentételezést. Ez ugyanakkor nem teljesen egyezik az unió foglalkoztatási elvével, így ez egy ideiglenes szabályozás volt - mutatott rá.

Az önálló bizottsági indítvány benyújtását egyhangúlag támogatta a testület. Kósa Lajos úgy értékelt, ezáltal most megnyugtatóan rendeződik a kérdés.

A bizottság napirendjén egy szocialista és egy LMP-s indítvány is szerepelt, amelyek a rendvédelmi dolgozók túlórapénzének megtartásáról szóltak. Kósa Lajos kezdeményezésére az ugyanerről szóló bizottsági indítvánnyal együtt tárgyalták a kezdeményezéseket.

A bizottsági elnök elmondta: mindhárom javaslat azt célozza, hogy az év végén lejáró határidő után a rendvédelmi dolgozók továbbra is dönthessenek arról, hogy túlórájuk ellentételezésére szabadnapot vagy pénzt szeretnének.

A szocialista Harangozó Tamás kiemelte: a rendvédelmi szférában jelenleg tömeges leszerelések vannak, van olyan nap, amikor 40 ember távozik. A túlórapénz megvonása nettó egyharmados fizetéscsökkenést is okozhat.

Demeter Márta (LMP) is problémaként emelte ki az ágazatban tapasztalható fluktuációt és a közös bizottsági javaslatról szólva örömét fejezte ki, hogy végre van olyan kérdés, amelyben a testület egyetért.

Vadai Ágnes, a testület DK-s alelnöke azt mondta: az életpályamodell sem oldja meg az évtizedek óta fennálló problémát, az állomány számára bizonytalanságot okoz a jelenlegi helyzet.

Kósa Lajos azt hangsúlyozta: óriási előrelépés volt a rendőrségnél és a honvédségnél is az életpályamodellek bevezetése, jelentős illetményemeléssel. Az egy másik kérdés, hogy a magyar gazdaság helyzete, a piaci bérnövekedés nyomán ez már nem számít olyan jelentősnek - jegyezte meg, hozzátéve: ezért foglalkozni kell azzal, hogy a rendvédelmi és honvédségi dolgozók számára újabb, a piaci bérekkel versenyképes bérpályát vázoljanak fel.

Arra kérte a Belügyminisztérium (BM) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) jelenlévő képviselőit, adjanak tájékoztatást arról, hogy valóban "armageddon" van-e az ágazatban a fluktuáció miatt.

Zsinka András, a BM helyettes államtitkára azt mondta: a 2015-ben bevezetett előmeneteli és illetményrendszer munkaerőpiaci előnyt jelentett. Akkor a fluktuáció 2 százalék volt, ez 2018-ra felment 5,5 százalékra. A rendőrség létszáma 36 490, mintegy 1500 rendőr hiányzik.

Kádár Pál, a HM közigazgatási államtitkára arról számolt be, hogy a Magyar Honvédség létszáma az elmúlt 2 évben növekszik. Létszámhiánnyal valóban küzdenek, de a pontos adatok nem nyilvánosak, arról nyílt ülésen nem számolhat be.

A bizottság ülésén többen felvetették, hogy a jövő évi költségvetést már elfogadták, amibe nem tervezték be a rendvédelmi dolgozók túlórapénzét. Erre reflektálva a BM és a HM képviselője is azt mondta, a minisztériumok költségvetésében nagyságrendileg megvan a szükséges összeg.

MTI