Milyen jó gyakorlatok vannak roma munkavállalók foglalkoztatására?

A legnagyobb európai munkaadói szövetség, a Business Europe előrejelzése alapján 2050-ig 35 millió főt veszít majd el a munkaképes korú lakosságából az európai munkaerőpiac. Magyarországon a KSH adatai szerint az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2024 második negyedévének végén közel 71 ezer, azaz jelenleg minden ötvenedik álláshelyre keresnek új munkaerőt. Ezért a nem dolgozó, leszakadó munkaképes társadalmi réteg felzárkóztatása egyre nagyobb figyelmet kap.

Nem éri meg hivatalos munkát vállalniuk

Azonban a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű munkavállalók esetében sok tényező gátolja a tartós elhelyezkedést, így például a mobilitás hiánya is. Nincs helyben munkalehetőség, viszont a tömegközlekedés nem alkalmazkodik például a 3 műszakos munkarendhez, autót fenntartani, jogosítványt szerezni pedig nagyon drága. A bizalmatlanság, bátortalanság a jelentkezésre vagy az önéletrajz-írás nehézségei szintén problémát jelentenek, ahogy bizonyos készségek vagy a munkatapasztalat hiánya is. Ráadásul sokuknak a felhalmozott adósságok miatt nem éri meg hivatalos munkát vállalni, mert a jövedelmükből automatikusan levonják a tartozást. A fiatalabbaknál hiányzik a minta, a szülők sem dolgoztak. Gondot okoz a rendszeres élet, a reggeli kelés, a monotóniatűrés, a szabálykövetés.

A munkaközvetítő, mint szociális munkás

A SIMPACT nonprofit tanácsadó cég kutatásai szerint a vállalatok a betanított munkás pozíciókkal általában távoli kapcsolatban vannak, és nem értik mélyen a hátrányos helyzetű emberek problémáit, annak ellenére, hogy a Diversity & Inclusion több esetben fontos alapelvük. A valós toborzási munkát kiszervezik, a munkások menedzsmentjét pedig gyakran a gyártósori vezetők végzik, sokszor megfelelő vezetői képességek nélkül.

A cégek többsége munkaerő-kölcsönzőkkel működik együtt a felvételi folyamatban. A gyártásban és a kereskedelemben rendszerint a pozíciók 25-100%-ára hoznak munkást, ilyenkor a hivatalos foglalkoztató a közvetítő cég. Bár az ilyen munkaerő költsége magasabb, mégis előnyös, mivel egyszerűsíti a munkába állás és felmondás folyamatait, és termelési ingadozás esetén a létszám könnyen módosítható. Érdekesség, hogy a közvetítő cégek sokszor „szociális munkát” is felvállalnak a munkaerő toborzása és megtartása érdekében, bevonódnak a célcsoport problémáiba.

Vonjuk be a hátrányos helyzetű munkavállalókat!

A HBLF – a közel 100 hazai és nemzetközi vállalatot, vezetőt és szakértőt tömörítő, CSR-ral foglalkozó szervezet – a fenti aktuális munkaerőipaci helyzet kezelésére roma integrációs munkacsoportot hozott létre. Elsősorban a munkáltatók bevonásán és érzékenyítésén keresztül kívánja segíteni a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű munkavállalók elhelyezkedését a for-profit szektorban. A munkacsoportot a bp Magyarország vezeti, ahol felelős munkáltatóként aktívan küzdenek a sztereotípiák, az előítéletek és a kirekesztés ellen. „A munkacsoport vezetésével szeretnénk más cégeket is arra biztatni, hogy foglalkozzanak a roma munkaerőpiaci integráció ügyével, osszák meg stratégiájukat, tapasztalataikat, ezzel elősegítve a különböző hátterű és hátrányos helyzetű munkavállalók hatékonyabb integrációját a vállalatokban” – mondja Cseh Klaudia, a bp Magyarország Business Integration Managere.

A HBLF és a roma integrációs munkacsoport célja elősegíteni Magyarország társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődését.  A kezdeményezés társvezetője, a SIMPACT.  “Fontos pontosítani, hogy milyen jellegű munkakörök nyitottak a hátrányos helyzetű emberek számára, vagy hogy milyen képességeket és készségeket igényelnek tőlük a piaci szektor munkakörei” -  mondja Bakó Csaba, a SIMPACT ügyvezetője. “Az iparban és a kereskedelemben a központi HR által egyre többször képviselt sokszínűségi, diszkrimináció ellenes stratégiák gyakorlati érvényesítése, amit a kezdeményezéssel célzunk” - teszi hozzá.

Célzott felzárkóztatás

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által koordinált állami felzárkóztatási program, a Felzárkózó Települések összeköti a vállalati igényeket és a hátrányos helyzetű munkaerőt, célja a mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci integrációja. A HBLF ebből a programból is rengeteg tapasztalatot oszt meg az új kezdeményezésen belül.

A program ugyanis olyan felzárkóztatást végez, amit sem a munkahelyek, sem a közvetítők nem tudnak elvégezni. Például munkaerőpiaci mentor hálózatot működtet, ahol a mentorok nemcsak az álláskeresők munkaképességének fejlesztésével foglalkoznak, hanem a munkáltatói igényekre szabott képzéseket is szerveznek, sőt az adósságkezelésben is segítik az embereket. A programban felkutatják a munkaerő felvételt tervező vállalkozásokat is, és segítik a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését. A program révén 2024 tavaszáig 332 fő elhelyezése valósult meg, közülük pedig közel 100 fő 6 hónapon túli foglalkoztatása vált valóra.

Október 22-én a HBLF munkacsoport nyílt eseményén a munkáltatók szempontjából a leginkább izgalmas kérdésekre adnak válaszokat a SIMPACT és Máltai Szeretetszolgálat szakértői a Hátrányos helyzetű emberek alkalmazásának lehetőségei - Kihívások és megoldásuk munkáltatói nézőpontból c. webináriumon. A szervezők várják a cégek csatlakozását az eseményre és a kezdeményezéshez is - utóbbiról többet a webináriumon lehet megtudni.