A kollektív szerződések

A munkáltatónál egy kollektív szerződésköthető. A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a Munka Törvénykönyve tartalmazza, de lehetőség van arra, hogy a munkáltató és a szakszervezet bármely munkaviszonyra vonatkozó kérdést kollektív szerződésben szabályozzon. A kollektív szerződésben kerülhetnek szabályozásra azok a fontos kérdések, amelyről a Munka Törvénykönyve nem rendelkezik, hanem a felekre bízza a döntést, vagy megengedett a kollektív szerződésbeli eltérés. A kollektív szerződés a törvénnyel, illetve más jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat, kivéve a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályokat, melytől a munkavállalóra kedvezőbbet állapíthat meg akkor, ha az eltérést a törvény kifejezetten nem tiltja. Kollektív szerződés kötése csak azoknál a munkáltatóknál lehetséges, ahol szakszervezet működik, megkötése azonban nem kötelező, a jogszabályi feltételek megléte mellett, a felek szándékától függ. Az olyan munkáltatóknál, ahol nincs szakszervezet, ott kollektív szerződés kötésére sincs lehetőség, így a Munka Törvénykönyve által egyébként megengedett eltérő, a munkáltatónál érvényesülő speciális szabályok meghatározására sincs lehetőség. Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet, illetve az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai erre felhatalmazzák.

A kollektív szerződés megkötéséhez az szükséges, hogy a munkáltatónál működjön szakszervezet, tartsanak üzemi tanács választást, ezen szakszervezet szerezze meg az előírt szavazati arányt, és a tagjai a kollektív szerződés kötésére feljogosítsák. Üzemi tanács választást annál a munkáltatónál kell tartani, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt eléri. A kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter a felek együttes kérésére a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek véleményének kikérése után az egész ágazatra kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek. A gazdasági miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja. Az ágazati szintű kollektív szerződés kötésére jogosultakat, a megkötés feltételeit, annak kiterjesztését is részletesen szabályozza a Munka Törvénykönyve. A kollektív szerződés kiterjesztése egyes munkáltatókra indokolatlanul nagy terhet jelenthet, illetve a kollektív szerződés betartása lehetetlenné válhat, ezért lehetőség van arra, hogy a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kollektív szerződésnek csak egyes részeit terjessze ki adott munkáltatóra.

A gazdasági miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, mint államigazgatási szerv vezetője hozza meg a határozatot, így az ellen, bármely érdekelt fél a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósághoz fordulhat. Erre általában abban az esetben kerül sor, ha a felek együttes kérelme ellenére a miniszter a kiterjesztést elutasítja. Ez adódhat abból, például, hogy nincs meg a kellő reprezentativitás, illetve a szerződés tartalmi elemei jogszabályt sértenek.

A kollektív szerződés kiterjesztésének hatálya mellett azonban lehetséges egy-egy munkáltatónál szűkebb hatályú kollektív szerződés kötése, ez utóbbi azonban a kiterjesztett szerződéshez képest csak kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. A kollektív szerződés szabályainak érvényesülése szempontjából döntő jelentőségű, hogy személyi hatálya kikre terjed ki, egyrészt mely munkáltatókra, illetve a munkavállalók mely körére. Alapvetően azokra, akik a kollektív megállapodást kötötték. Kiterjesztésre vonatkozó miniszteri határozat nélkül is kiterjed a kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra, amely tagja annak a munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek, amely a szerződést kötötte. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kollektív szerződésben pontosan nevesítsék, mely munkáltatók tartoznak hatálya alá. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív megállapodás kiterjed tovább arra a munkáltatóra is, amely a kollektív szerződés megkötését követően lett tagja a munkáltatói érdekvédelmi tömörülésnek, de ennek feltétele, hogy a később csatlakozó munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a kollektív szerződéshez történő csatlakozáshoz hozzájáruljon.